|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
NSZK: március 15-ike visszhangja (1.rész)
|
Flesch István, az MTI tudósitója jelenti:
Bonn, 1989. március 15. szerda (MTI-TUD) - Az ismét nemzeti ünneppé nyilvánított március 15-ike méltó keretek között történt megtartását hangsúlyozta budapesti helyszíni tudósításában a Deutschlandfunk, az NSZK országos rádióállomása. Az NSZK-ban is széles körben figyelemre méltatott nemzeti ünnepről, a felvonulásokról szólva a nyugatnémet tudósító 13 órakor sugárzott jelentésében emlékeztetett: az ünnepséget a párt és ,,a pártonkívülieket tömörítő,, Hazafias Népfront szervezte.
Az általa nyolc-tízezeresre becsült első menetet harminc-negyvenezres menet követte a Petőfi-szobornál, illetve máshol. A tudósító dícséretesnek tartja, hogy a felelős tényezők rendezése folytán sehol sem zajlott le semmiféle zavaró közjáték, valamint - a nyugatnémet újságíró szavával élve - provokáció. Megjegyzi azt is, hogy az egész hosszú ünnepi felvonulás alatt ő maga csak egyetlenegy kommunista-ellenes felirattal találkozott. Ez így szólt: kommunizmus: rendőrállam. A nyugatnémet rádióállomás beszámolójában kidomborítja, hogy a Petőfi szobornál és a Nemzeti Múzeumnál számos ünnepi beszéd hangzott el, a szónokok között képviselve voltak a szociáldemokrata párt és kisgazdapárt küldöttei is, és az összesen harmincöt független szervezet képviselői is szót kaptak. A Deutschlandfunk jelentése szerint Nyers Rezső államminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja az ünnep egyik fő szónokaként több megállapitásáért nagy tapsot kapott. A tudósítónak feltűnt, hogy a rendőrök is nemzeti színű kokárdát viseltek, és mindenkor csak ott voltak láthatók, ahol a közlekedés irányítása szükségessé tette jelenlétüket. (folyt.)
1989. március 15., szerda 17:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
NSZK: március 15-ike visszhangja (2.rész)
|
Nemzeti ünnepünkről, illetve a magyar megújulás folyamatáról nagy tudósításban emlékezik meg szerdán a Handelsblatt, az NSZK pénzügyi-gazdasági köreinek vezető újságja is. A ,,Budapest felmutatja a reformok első sikereit,, című cikkében, amelyet Németh Miklósnak, a minisztertanács elnökének fényképe illusztrál, rámutat: Az 1848-as polgári forradalom hivatalos nemzeti ünneppé nyilvánításával egy időben a párt és a kormány a nemzeti érzelmeknek megfelelő politikát kíván folytatni. Több ünnepi megmozdulást is rendez, s törekvése az, hogy a legkülönbözőbb ellenzéki csoportok versengésére a nemzeti egyetértés palástját terítse szét. A Handelsblatt ezzel összefüggésben taglalja a párt akcióprogramját, az új alkotmány országgyűlési vitáját, a Magyar Demokrata Fórum kongresszusát. Úgy látja, hogy Magyarország mind becsesebb lesz a nemzetközi értékrendben is, erre mutat a budapesti rendezvények nagy száma, közöttük az Interparlamentáris Unió ülésszaka. Ez a tekintélynövekedés - állapítja meg a cikk szerzője - párhuzamosan megy végbe azzal, hogy Magyarország a Nyugat felé fordul, ám oly módon, hogy ezen semmiképpen sem botránkozhat meg a Szovjetunió. - Amióta Kádár János, az MSZMP főtitkára távozott a párt éléről, utóda, Grósz Károly a Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban és Kanadában tett utazásaival megszilárdította a bizalmat az angolszász országokkal. Ennek feltétele a belső liberalizálás volt. Grósz Károly utóda a miniszterelnöki tisztségben, Németh Miklós is ezt az irányvonalat folytatja - állapítja meg a Handelsblatt. - A kormány elnökének most a gazdasági területen is keresztül kell vinnie a magyar vezetés politikai liberalizálási irányvonalát - írja. Bár a tekintélyes újság szükségesnek tartja megállapítani, hogy a széles magyar néptömegek életszinvonala még nem javult, a jövő szempontjából kiemelkedő fontosságúnak tartja azt a körülményt: Magyarország eladósodottsága az amerikai bankokat sem akadályozza az ország irányában tanúsítandó további elkötelezett magatartásukban, s Budapest mindig számíthat új hitelekre. Márpedig ez a mostani politikájának az eredménye. (folyt.)
1989. március 15., szerda 17:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
NSZK: március 15-ike visszhangja (3.rész)
|
Magyarország az első olyan kelet-európai szocialista ország, amely felismerte, hogy a piacgazdaság irányába tartó mindennemű reform mindaddig kudarcra van kárhoztatva, amíg nem változtatják demokratikussá a politikai építményt. Hazánk külkapcsolatainak leírásában a Handelsblatt kiemeli az Izraellal való diplomáciai kapcsolatok küszöbönálló helyreállítását, az Egyesült Államokban és Japánban is kedvezően értékelt kapcsolatfelvételt Dél-Koreával, és természetszerűleg külön méltatja az NSZK és Magyarország régtől fogva elmélyült viszonyát. Ezt jól jellemzi az a tény - írja - , hogy Hans-Dietrich Genscher alkancellár és külügyminiszter hét hivatalos látogatást tett Magyarországon - állapítja meg a Handelsblatt a március 15-ikéről szóló átfogó értékelésében.+++
1989. március 15., szerda 17:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|