|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Várossá avatták Balmazújvárost (Szűrös Mátyás)
|
1989. március 15., szerda - Várossá avatták szerdán Balmazújvárost, amely a XV. század közepétől a XVIII. század végéig egyszer már birtokolta ezt a statust. A városháza előtti téren rendezett avató ünnepségen a város csaknem minden lakosa jelen volt.
Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, az ünnepség szónoka többek között arról beszélt, hogy ez a nap, március tizenötödike, 1848 örökségével köti össze a városavatás pillanatát. Kevés hely dicsekedhet ugyanis hazánkban azzal - mondotta -, hogy annyira kivette volna a részét az 1848-49-es forradalom és szabadságharcból, mint éppen Balmazújváros. Nemcsak katonát adott a szabadságharcnak, hanem 1849 januárjától itt képezték ki azt a tartalékhadsereget, amely később a dicsőséges tavaszi hadjáratot megvívta. Ezt a hadsereget, igen nagy nehézségek között ugyan, de hónapokon át teljesen Balmazújváros élelmezte. Dokumentumokból tudjuk, hogy erre az aránytalan teherviselésre még Kossuth Lajos is felfigyelt, és ha tehette csökkentette azt. - A nagyobb megpróbáltatások a bukás után következtek - folytatta Szűrös Mátyás. - Hatalmas orosz seregek táboroztak a környéken, s büntetésből sok újvárosi honvédet 10 évre besoroztak. A jelenben is értéknek minősül, hogy a településen mind a magyar, mind a német, de az uradalom által áttelepített peremvidéki és a Kassa környéki félmagyar-félszlovák telepesek is szívvel, lélekkel a forradalom mellé álltak. Bárcsak a magyarok és nem magyarok egymásra utaltsága, együvé tartozása mindenütt ennyire nyilvánvaló és ennyire közös cselekvésre sarkalló lett volna, mint ebben a városban. Az Országgyűlés elnöke végezetül rámutatott, hogy Balmazújváros közösségteremtő ereje a haladás, a radikalizmus, a szocializmus vezérlő eszméinek szolgálatában is mindig megnyilvánult, majd átnyujtotta az Elnöki Tanács városalapító oklevelét és a város kulcsát Veres Ferenc tanácselnöknek. Ezután, a Balmazújvárosból elszármazottak nevében, Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes köszöntötte a város lakóit. Az ünnepség a művelődési központban rendezett kultúrális műsorral fejeződött be.(MTI)
1989. március 15., szerda 19:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|