|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Többpártrendszer - KZ (1. rész)
|
Tamássy Sándor, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. március 10. péntek. (MTI-tud) - A többpártrendszernek a magyar fegyveres erőkre gyakorolt hatásait elemzi egy olvasói levélre válaszolva pénteken a Krasznaja Zvezda.
A szovjet hadsereg lapja példaként idézi, hogy több szocialista országban - így az NDK-ban és Lengyelországban is - már jóideje több párt létezik, de a fegyveres erők tekintetében elismert a NSZEP, illetve a LEMP vezető szerepe. A Krasznaja Zvezda hangsúlyozza, hogy Magyarországon egyelőre csak egy párt működik: az MSZMP februári ülésén született döntés a politikai pluralizmus kibontakoztatásáról. E KB-ülésen ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az MSZMP meghatározó szerepet kíván játszani a magyar társadalomban, s ezt politikai eszközökkel, mindenekelőtt programjával és meggyőzéssel valósítja meg. Nyilvánvaló, hogy a magyar néphadsereg sem vonhatja ki magát az országban végbemenő folyamatokból - emeli ki a Krasznaja Zvezda tudósítója, s beszámol arról, hogy az olvasói levél kapcsán tájékozódott a moszkvai magyar katonai attasénál, Varga László vezérőrnagynál, aki Fejti György KB-titkárnak az egyik pártaktíván elhangzott beszédével ismertette meg az újságírót. A kibontakozó összképet felvázolva a szovjet hadsereg lapja kitér arra, hogy a párttörvény csak augusztusban kerül a parlament elé, de a magyar fegyveres erőkben már kibontakozott a vita arról: lehetnek-e más párt tagjai a tisztek, akiknek túlnyomó többsége az MSZMP tagja. Vannak olyan hangok is, hogy a hadsereget ,,politikamentessé,, kell tenni, s a szolgálatukat teljesítőknek kívül kell maradniuk a pártokon. Fejti szavait idézve a lap hangsúlyozza, hogy Magyarországon szó sincs és nem is lesz a hadsereg ,,depolitizálásáról,, , ugyanis az MSZMP vezető szerepe nélkül az nem tudja teljesíteni összes funkcióját, nem lehet stabilizációs tényező az országban, nem biztosíthatja a honvédelmi feladatok megoldását, szövetségesi kötelezettségeinek teljesítését a Varsói Szerződés keretein belül. Nem reális az az egyesek által hangoztatott vélemény sem, hogy a különböző pártoknak ,,egyenlő esélyeket,, kellene biztosítani a hadseregben, lehetővé téve alapszervezetek létrejöttét, tagtoborzást a hivatásos állomány között. (folyt.)
1989. március 10., péntek 12:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|