|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés ülésszakának harmadik napja (15. rész)
|
Gyuricza László Südi Bertalannak válaszolva elmondotta: a jelölőbizottság ülései nyilvánosak voltak, a testület együttes vélemény alapján alakította ki álláspontját, tehát nem történt semmi olyasmi, amely miatt bárkiben is kétség merülhetne fel a jelölőbizottság munkájának tisztessége iránt. Az Országgyűlés kétséget kizáró többséggel - két ellenszavazattal, tartózkodás nélkül - elrendelte a szavazás megtartását. A titkos szavazás idejére a soros elnök az ülést felfüggesztette. A szünetet követően Pesta László, az Országgyűlés jegyzője ------------- ismertette a szavazás eredményét. Elmondta: a leadott szavazatok száma 353 volt. Szűrös Mátyásra 318-an szavaztak, ellene pedig 27-en, s 8 érvénytelen szavazatot adtak le. Az ellenszavazatok a következőképpen oszlottak meg: Király Zoltán 7, Pozsgay Imre 6, Horváth Jenő 5, Südi Bertalan 3, Grósz Károly 2, Gajdócsi István, Jakab Róbertné, Kiss István (Komárom m. 7. vk.) és Stadinger István egy-egy szavazatot kapott. Horváth Lajos megállapította, hogy az Országgyűlés 318 egyetértő és 27 ellenszavazattal Szűrös Mátyást az Országgyűlés elnökévé választotta meg. Köszöntötte az új házelnököt és eredményes munkát kívánt neki. Szűrös Mátyás rövid beszédben köszönte meg a képviselők megtisztelő bizalmát. Elmondta: úgy érzi, ez a bizalom elsősorban eddigi munkásságának szól, s kifejezésre juttatta, büszke arra, hogy a törvényhozók így értékelik munkáját. Kérte, hogy a jövőben ebben a felelősségteljes munkában hasonló szellemben és arányban támogassák. Emlékeztetett arra, hogy a jelölés idején különös érzések kavarogtak benne, mert az volt a véleménye: mindenkinek azon a területen kell dolgoznia, amelyen a legtöbbet nyújthatja az országnak, a nemzetnek. Végül is azért vállalta el a jelölést, mert reméli, hogy nem teljes pályamódosítást kell végrehajtania. Úgy vélekedett: az országnak ebben a helyzetében, a Magyar Országgyűlésnek ebben az állapotában vállalnia kellett a jelölést. Kifejezte meggyőződését, hogy az Országgyűlés szerepe az ország életének, külpolitikájának alakításában növekedni fog. (folyt.köv.)
1989. március 10., péntek 12:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|