|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Tavaszi szünet: április 1. - április 9.
|
1989. március 10., péntek - Három hét múlva kezdődik a tavaszi szünet: az általános és középiskolások hagyományos tavaszi pihenője az idén április 1-től 9-ig tart, tehát nem kapcsolódik a húsvéti ünnephez. A szünet előtti utolsó tanítási nap március 31-e, a szünet utáni első pedig április 10-e lesz. Mivel a jogszabály lehetőséget ad az iskolák nevelőtestületeinek, hogy a téli, illetve a tavaszi szünet kezdő vagy befejező napjáról maguk döntsenek, előfordulhat, hogy egyes iskolákban április 1-jén, szombaton - amely ezúttal április 3-a, hétfő helyett munkanap -, még lesz tanítás.
Az idén egyébként a tanév június 9-éig tart, az érettségi írásbeli vizsgák a középiskolák nappali tagozatán május 15-én kezdődnek. A közös írásbeli érettségi-felvételi vizsgákat május 22-től tartják meg. (MTI)
1989. március 9., csütörtök 21:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|