|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Ülésezett az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága (4. rész)
|
Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter tájékoztatta a testületet az új tárca szervezeti felépítéséről, hatásköréről és feladatairól. Elmondta: alapelvnek tartották, hogy funkcionális típusú minisztériumot hozzanak létre, amely jól illeszkedik a népgazdasági és az államigazgatási reformfolyamatokba. A minisztérium három fő egységre tagolódik, az elsőbe a termelő infrastruktúra egységes koncepcionális irányítása tartozik, a másodikba az építészeti és építésügyi kérdések. (Ezzel kapcsolatban a miniszter megjegyezte, hogy létre akarják hozni a főépítészi kollégiumot, amely egyebek között összefogja az ország építészeti kultúráját.) Az utolsóba a műszaki fejlesztési, s a közlekedési alapellátással kapcsolatos ágazati típusú feladatok tartoznak. A napirendi ponttal kapcsolatban Bodonyi Csaba, Bódi János, Radnai Gábor (Budapest), Koltai Imre, Boros László és Szilágyi Gábor (Hajdú-Bihar megye) tett fel kérdéseket a miniszternek. Végül a postáról és a távközlésről szóló törvényjavaslat irányelveiről tárgyalt a bizottság. Az írásos előterjesztés leszögezi: az új törvénynek elő kell segítenie, hogy a postai és távközlési szolgáltatásokra állami és nem állami szervezeteknek és magánszemélyeknek egyaránt legyen lehetőségük. Bizonyos körben azonban - ilyen például a vállalt nemzetközi kötelezettségek teljesítése - indokolt a monopólium további fenntartása. A vitában felszólalók egyetértettek azzal, hogy a postai és távközlési törvény kidolgozása során - ahol lehet - a polgári jog általános szabályait vegyék figyelembe. A kérdéshez Juhász Ferenc, Reidl János (Somogy megye), Szilágyi Gábor, Köteles Zoltán, a Magyar Posta elnök-vezérigazgatója és Gricserné Heszky Enikő, a Postások Szakszervezetének főtitkára szólt hozzá. (MTI)
1989. február 20., hétfő 17:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|