|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Árpád-kori templomról - a komlói városszépitők kiadványa
|
1989. február 18. szombat - Komló legrégibb, legszebb műemléke az az Árpád-kori templom, amely a mánfai városrészben az erdő alján áll. A honismereti és városszépítő egyesület gondozásában harminc oldalas könyvecske jelent meg a középkori épületről. Ez az első honismereti kiadvány a mecseki iparvárosban. Baranyában tíz Árpád-kori templomot tartanak számon, közülük talán a mánfai a legrégibb: valószínűleg a XI-XII. század fordulóján emelték. A népi mondák kapcsolatba hozzák Szent Istvánnal, a tatárjárással és a török hódoltsággal is. A leromlott állagu templomot 1975-ben eredeti szépségében helyreállították.
A pécsi püspökség és a komlói tanács megállapodott, hogy a szép kis templomban odaillő kulturális programokat szerveznek. A mánfai műemléképület lett a ,,komlói nyár,, elnevezésű eseménysorozat fő helyszíne. Eddig ötvennél több hangversenyt és tíznél több kiállítást rendeztek benne. Nem lévén villany a templomban, a programok idején gyertyák százai adnak hangulatos világítást. A komlói városszépítők kiadványa az első önálló mű a 800 éves épületről. A könyvecske tartalmazza azokat a verseket is, amelyeket költők - köztük a Pécsett élő Csorba Győző-írtak a nemesen egyszerű, bájos mecseki templomról. A kiadványhoz Mánfán és Komlón lehet hozzájutni. (MTI)
1989. február 17., péntek 23:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|