|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Pozsgay Imre látogatása Tolna megyében (2. rész)
|
Nem a szocializmus került tehát válságba - szögezte le Pozsgay Imre -, hanem a sztálinizmus, amely rövid átmeneti eredmények után szülőföldjén is válságteremtő helyzetet hozott létre, amint az SZKP dokumentumai is megállapítják. A magyarországi helyzet külön tehertétele, hogy immár húsz éve együtt létezik a változtatás, a reform szükségességének felismerése és az ezt akadályozó politikai magatartás. Az MSZMP - legutóbbi állásfoglalásának tanusága szerint is - elkötelezte magát a politikai közmegegyezésen, a többpártrendszeren alapuló, a szocialista jogállamúság keretei között működő struktúra mellett. Ehhez azonban azt is egyértelműen tisztázni kell, hogy a párt és a kormány mit vállal, s mit kell megtagadnia az elmúlt 40 esztendő örökségéből. A párttagok, akiknek vajmi kevés befolyásuk volt a dolgok alakulására, nem élhetnek egy nyomasztó felelősségtudat terhe alatt. Ez megbénítaná cselekvőképességüket, holott éppen a következő időszakban az MSZMP részéről is alapvető stílus- és módszerváltásra van szükség: a nép körében kell próbára tenni a párt politikáját, hitelt, támogatást szerezni a nemzet érdekében álló célokhoz és törekvésekhez. Az MSZMP természetesen a többpártrendszer körülményei között is szeretné megőrizni politikai befolyását, vezető szerepét, de nem kívánja egyedül megszabni a politikai küzdelem játékszabályait - hangsúlyozta Pozsgay Imre. Majd arra a kérdésre, hogy az új alkotmány alfogadtatására milyen módon kerülhet sor, azt válaszolta, hogy semmiképpen sem szabad még egyszer úgy alkotmányozni, hogy annak jogosságát a nép kétségbe vonhassa. Az oktatás gazdasági helyzetét és a pedagógusok bérügyeit a termelés és a szellemi munka viszonyának világtendenciáiból kiindulva nemzeti sorskérdéseink közé sorolta Pozsgay Imre. szociálpolitikai ügyekben a két legsérülékenyebb réteg - a nyugdíjasok és a pályakezdő fiatalok - helyzetének rendezését ítélte a legsürgetőbbnek. Ha a kormány kényszerű helyzetében olyan áldozatvállalást kér, amely egyénileg megoldhatatlan gondokat okoz, ennek kezelését nem háríthatja a termelésre, magának kell megoldást találnia. A szociálpolitika - Pozsgay Imre megítélése szerint - nem segélypolitika és nem jótékonyság, hanem a kormányzati koncepció szerves részévé kell válnia. (MTI)
1989. február 16., csütörtök 21:12
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|