|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Politikai fórum március 15-e megünnepléséről (1. rész)
|
1989. február 15., szerda - A FIDESZ, a Szociáldemokrata Ifjúsági Kör és a Magyar Demokrata Ifjúsági Fórum törekvései emlékeztetnek a hatalom korábbi magatartására, amikor megpróbálta kisajátítani március 15-e megünneplését. Ez volt a KISZ végső álláspontja azon az állandó politikai fórumon, amelyet a MISZOT szervezésében szerdán tartottak meg a Közalkalmazottak Szakszerevezetének Puskin utcai székházában.
A Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa e fórumra mintegy 70 teljes, illetve megfigyelői jogú tagszervezetét hívta meg. (Az állandó politikai fórum - a MISZOT alapszabálya szerint - olyan ifjúságpolitikai vélemény-, érdek-, nézetfeltáró vitaforma, amelyen bármely ifjúsági csoport részt vehet, függetlenül attól, hogy tagja-e a MISZOT-nak, vagy sem.) A szerdai megbeszéléshez hasonló, széles körű megbeszélést rendeztek egy hónappal ezelőtt a Hazafias Népfront égisze alatt; azon a HNF-en kívül a KISZ, a MISZOT, a budapesti pártbizottság, a katolikus, a református és az evangélikus egyház, az Országos Béketanács, a Magyar Demokrata Fórum, a Veres Péter Társaság és a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság képviselői vettek részt. Akkor az álláspontokat olyannyira nem sikerült közelíteni, hogy többen el is hagyták a tanácskozás színhelyét. A szerdai fórumon viszont a meghívottaknak alig fele jelent meg, többek között a FIDESZ sem volt ott. Így a fórum ezúttal nem a szokott KISZ-FIDESZ-, hanem KISZ-Szociáldemokrata Ifjúsági Kör-vitává vált. Az alapkérdés az volt: a különböző szervezetek felül tudnak-e emelkedni a politikai nézetkülönbségeken, a nemzeti ünnep méltó, közös megünneplése érdekében. A válasz - az elhangzott vélemények alapján - nem. A Szociáldemokrata Ifjúsági Kör képviselője bejelentette, hogy a FIDESZ, a SZIK és a Magyar Demokrata Fórum Ifjúsági Bizottsága külön kíván ünnepelni, és hamarosan megjelentetik ezzel kapcsolatos felhívásukat. (folyt.köv.)
1989. február 15., szerda 21:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Politikai fórum március 15-e megünnepléséről (2. rész)
|
A KISZ már eddig is több javaslatot terjesztett elő. Ezek között szerepelt az is, hogy a külön-külön szervezett ünnepségek szervezői és résztvevői egy adott helyen találkozzanak és ott képviselőik szót kaphassanak; hogy, ha két külön ünnepség lesz, akkor azokon a ,,másik fél,, is szót kaphasson. Ezen a tanácskozáson azt indítványozták: közösen ünnepeljenek, közösen vonuljanak fel, s különböző helyszíneken különböző szervezetek képviselői kapjanak szót. A Szociáldemokrata Ifjúsági Kör képviselője fenntartotta azt az álláspontot, hogy külön kívánnak ünnepelni, hiszen, mint mondotta: nem tekinti konfrontációnak azt, hogy ebben az évben, az átmenet időszakában a különböző ifjúsági szervezetek külön kívánnak ünnepelni. Ennek oka pedig a korábbi ünnepek szervezői iránti bizalmatlanság, azok hitelének megkérdőjelezése. Példaként azokat a 70-es, illetve 80-as évekbeli atrocitásokat említette, amelyeknek - szerinte - részese, okozója volt a KISZ, illetve a hivatalos hatalom. Nem született igazi válasz az Országos Béketanács képviselőjének kérdésére: mi az a tartalmi különbség, amely lehetetlenné teszi március 15-e közös megünneplését? A tanácskozáson résztvevők többségének az volt az álláspontja: ebben a kérdésben is tiszteletben kell tartani a döntési szabadságot, de a politikai nézetkülönbségeket nem kellene ehhez az ünnephez kapcsolni, ezek kinyilvánítására van más lehetőség is. Szorgalmazták: március 15-e ne váljék a konfrontáció alkalmává. (MTI)
1989. február 15., szerda 21:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|