|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Németh-Vranitzky - délutáni tárgyalás (3. rész)
|
A kormányfő így foglalt állást: ,,Magyarországnak eddig sem volt ellenére és ezután sem lesz, ha Európában és a világon a fegyverek különböző fajtái csökkennek, ha egyre kevesebb katonai kiadással terhelik meg a népeket,,. Az így felszabaduló pénzeket a gazdaság fellendítésére, illetve a világ egészét érintő problémák megoldására kellene fordítani - mutatott rá a miniszterelnök. Magyarország - a Varsói Szerződés és a KGST tagjaként - síkraszáll amellett, hogy a katonai tömbök belátható időn belül fokozatosan csökkenjenek, illetve leépüljenek, és a politikai, gazdasági, kulturális kapcsolatok fejlődése határozza meg Európa országainak viszonyát. ,,Ha igaz az a tétel, hogy egyszer eljutunk a katonai tömbök felszámolásához, akkor példaként a Varsói Szerződés kötelékébe tartozó valamennyi állam - más-más úton ugyan - eljut egyfajta kvázi-semlegesség állapotába.,, Ezért - bár Bogomolov akadémikus kijelentését nem tekintik hivatalos szovjet álláspontnak - megvitatásra érdemesnek tartják az elképzelést. Egy osztrák újságíró Németh Miklós egyik korábbi kijelentését idézte, amelyben mintegy állás foglalt a munkanélküliség mellett. - Miként kell ezt értelmezni? - tette fel a kérdést a magyar kormányfőnek. - Ez nem jelenti azt, mintha a magyar kormánynak első számú gazdaságpolitikai prioritása lenne, hogy minél nagyobb arányú munkanélküliséget teremtsen - mutatott rá a kormányfő. - De az oly kívánt, és elkerülhetetlen gazdasági szerkezetváltás az eddigi tapasztalatok szerint a világon mindenütt együtt jár egy, egyfajta szakmai területi átmeneti munkanélküliséggel. A munkanélküliek számának növekedése tehát egyben azt is jelezné, hogy az alapfeladatban, a struktúraváltásban is sikerült előrelépnie Magyarországnak. Mindenesetre tömeges munkanélküliség jelenleg nincs Magyarországon. 5,1 millió munkavállaló közül 15-17 ezren vannak állás nélkül hazánkban. A következő kérdés Franz Vranitzkynak szólt: a közelmúltban elfogadott társasági törvény nyomán élénkült-e az osztrák beruházók érdeklődése Magyarország iránt? (folyt.)
1989. február 13., hétfő 20:34
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|