|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Rendezvények a a Kossuth Lajos téren? - Független szervezetek levele, igazságügyminisztériumi válasz (1. rész)
|
1989. február 8., szerda - Több független, demokratikus szervezet kérelmet juttatott el az Országgyűléshez, hogy módosítsa a törvényt, amely nem enged semmilyen demonstrációt a Kossuth téren.
A Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének címzett levélben az 1989. III. törvény 4. paragrafusa szövegének megváltoztatását kéri a Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság és a Szabad Demokraták Szövetsége. E paragrafus ugyanis úgy szól, hogy ,,rendezvény szervezése és megtartása az Országház közvetlen környékén (Budapest, V. kerület, Kossuth Lajos tér, illetőleg a Széchenyi rakpart Országház előtti szakasza) tilos.,, Az állampolgároknak lehetőséget kell adni, hogy kifejezhessék helyeslő, vagy elítélő véleményüket az Országgyűlés vagy a kormány munkájáról - hangsúlyozzák a levélben. Betarthatatlan és emellett sérti a nemzeti önérzetet is, hogy például március 15-én, a nemzeti ünnepen egy szál virágot, koszorút ne helyezhessenek el az emberek Kossuth Lajos szobránál. Mindezért kérik: a törvény szövegét oly módon változtassák meg a képviselők, hogy az az Országgyűlés munkájának zavartalanságát és a békés demonstrációk feltételeit egyidejűleg biztosítsa. x x x A témával kapcsolatban dr. Kajdi Józsefet, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettesét kérdezte az MTI munkatársa. - Az említett paragrafus nem a kormány kezdeményezésére került a törvénybe - mondotta dr. Kajdi József. A minisztérium, illetve a Minisztertanács által előterjesztett törvényjavaslat szövege azt tartalmazta, hogy rendezvény meghatározott időben, vagy helyen tiltható be. Ez azt jelentette volna, hogy a parlament ülésszaka idején betiltható a rendezvény a Kossuth téren, más alkalmakkor viszont nem. - A jelenleg érvényes 4. paragrafus az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága javaslatára került a törvénytervezetbe, s ezt így fogadta el a parlament. A nemzetközi joggyakorlatban egyébként nem ismeretlenek az effajta tiltó rendelkezések. Az NSZK gyülekezési törvénye például a Bundestag, valamint az Alkotmánybíróság környékén megtiltja a felvonulásokat. Országgyűlésünk minden bizonnyal a Parlament tekintélyét kívánta megóvni ezzel a szabállyal. (folyt. köv.)
1989. február 8., szerda 17:58
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|