 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Szovjet csapatkivonások Magyarországról (1. rész)
|
1989. január 31., kedd - A szovjet kormánynak a fegyveres erők és a fegyverzet egyoldalú csökkentéséről hozott határozata értelmében Magyarország területéről kivonnak 22 szovjet katonai egységet, köztük egy teljes létszámú páncélos hadosztályt, egy kiképző páncélos ezredet, egy deszant-rohamzászlóaljat, egy vadászrepülő-ezredet, egy vegyvédelmi zászlóaljat és egy katonai tisztes iskolát. A már korábban bejelentett szovjet csapatkivonás részleteiről kedden a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, Matvej Burlakov vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó Szovjet Déli Hadseregcsoport parancsnoka és Fedot Krivda hadseregtábornok, a Varsói Szerződés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erői főparancsnokának magyarországi képviselője tájékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit.
Matvej Burlakov sajtónyilatkozatában elmondta, hogy a most sorra
kerülő csapatkivonás után a déli hadseregcsoport létszáma több mint
10 ezerrel csökken; mintegy 2400 tiszt és zászlós, s csaknem 8000
altiszt, illetve katona hagyja el Magyarországot.
Ugyancsak jelentős mértékben csökkentik a harci eszközök számát
is: kivonnak több mint 450 tankot, több mint 200 löveget és
aknavetőt, több mint 3000 gépkocsit, illetve más eszközöket. A több
szakaszra osztott csapatkivonás során elsőként május-júniusban a
harckocsi-hadosztály és a kiképző harckocsi-ezred hagyja el
Magyarországot. Az év második felében távozik a vadászrepülő-ezred
és a deszant-rohamzászlóalj. A többi egységet jövőre vonják ki. A
részleges csapatkivonás 1990 végére fejeződik be.
A nagy létszámot és jelentős mennyiségű haditechnikát megmozgató
csapatkivonás zökkenőmentes előkészítése nagy feladatokat ró a
szovjet katonai vezetésre. A gyakorlatban ezt úgy szeretnék
végrehajtani, hogy a lehető legkisebb mértékben akadályozzák a
forgalmat, illetve ne zavarják a lakosságot. A csapatokat főként
vasúton szállítják majd, amihez - számításaik szerint - mintegy
nyolcvan vasúti szerelvényre lesz szükség.
Burlakov hadseregtábornok utalt arra is, hogy a kivonás után
megszünik 11 szovjet helyőrség, s létesítményei a magyar fél
tulajdonába kerülnek. Köztük lesz számos műemlék is, így például a
gödöllői Grassalkovich-kastély és az esztergomi Bazilika
szomszédságában lévő történelmi értékű épület. (folyt. köv.)
1989. január 31., kedd 16:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|