|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Pozsgay - nemzetközi sajtóvisszhang
|
Bonn/London/Róma/Stockholm/Varsó, 1989. január 30. hétfő (mti-tud) - A nemzetközi sajtóban élénk visszhangot váltott ki Pozsgay Imrének, az MSZMP KB történelmi albizottsága elnökének szombati rádiónyilatkozata, amely egyebek között arról szólt, hogy az albizottság népfelkelésnek látja azt, ami 1956-ban történt.
Az NSZK hírközlése a magyarországi belső fejlődés szempontjából jelentékeny fejleménynek ítéli azt, hogy a történelmi albizottságnak a közeljövőben kiadásra kerülő átfogó jelentése várhatóan új megvilágításba helyezi az 1956-os események jellegét. A Süddeutsche Zeitung című liberális müncheni napilap a konzervatív, nagy példányszámú Die Welttel és a tekintélyes Frankfurter Allgemeine Zeitunggal együtt Pozsgay Imre szavait idézve felhívja a figyelmet, hogy az ország történetét a felszabadulástól elemző albizottság arra a következtetésre jutott: az 1956-os események olyan népfelkelésként értékelhetők, amely egy nemzetet megalázó kisebbség uralma ellen irányult. Ily módon a párt hivatalos álláspontja is követi majd történészeknek és a közvéleménynek az álláspontját abban a tekintetben, hogy helytelen ellenforradalomról beszélni. A Német Szociáldemokrata Párthoz (SDP) közel álló Frankfurter Rundschau úgy ítéli meg, hogy az események népfelkelésként való értelmezése nagymértékben előmozdítja a politika, a tudomány és a közvélemény közeledését. Minthogy az 1948-as kényszerű szocialista modell zsákutcába vezetett, az MSZMP-nek most meg kell tanulnia az együttélést más pártokkal is. A befolyásos frankfurti napilap - többi laptársához hasonlóan - ugyancsak megemlíti, hogy az általa reformpolitikusként jellemzett Pozsgay Imre előremutatónak ítélte meg Nagy Imre volt miniszterelnök 1953-as tevékenységét, ugyanakkor - a Kádár János volt főtitkár és jelenlegi pártelnök nevével fémjelzett korszak értékelésének szükségességéről is szólva - óvott a leegyszerűsítő, szubjektív ítéletektől, mivel a korszak szereplői egy hatalmi struktúra foglyai voltak. Nem leszámolásra, hanem civilizált kiegyezésre van szükség - idézte a lap. (folyt.)
1989. január 30., hétfő 19:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|