|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Magyarország - Pravda (1. rész)
|
Tamássy Sándor, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. január 30. hétfő. (MTI-tud) - Egyelőre nehéz értékelni Magyarország életének egyes eseményeit, egy dolog azonban világos: mozgásba lendült a társadalom, mind több ember kapcsolódik be a közéletbe, levetve a tartózkodó közönyt és a külső megfigyelő szerepét. Éppen ezért akkor, amikor megkérdik tőlem: ,,Mi történt Magyarországgal? , - ezt válaszolom: ,,Nem történt semmi,,. - Alekszandr Karpicsev, a Pravda munkatársa fogalmaz így az SZKP KB napilapja hasábjain hétfőn megjelent terjedelmes budapesti riportjában.
,,Az ismerős és ismereretlen Magyarország,, címmel megjelent tudósításban Karpicsev - aki évekig a Pravda állandó budapesti tudósítójaként dolgozott - az öt évvel ezelőtti helyzethez képest bekövetkezett nagyarányú változásokat elemzi. - Különösen a gondolkodásmódban történt fordulat, a kritikai árnyalatok kerültek előtérbe: szóbeszéd tárgya az áremelkedések, a neves maszekok, a szabad gondolatokat ébresztő demokrácia, az alternatív csoportok, s sok minden olyan, ami korábban egyáltalában nem volt vita tárgya. A tudósító emlékeztet budapesti éveire. Az ország - írja - már húsz évvel ezelőtt megpróbált elszakadni a szocializmus dogmatikus felfogásától. 1968-tól beindult a gazdasági reform, utat nyitva a piaci viszonyoknak, amire azonban nem volt ajánlatos utalni a szovjet sajtóban. A tavalyi országos pártértekezlet eredményeként új emberek kerültek a vezetésbe, így Grósz Károly lett a párt főtitkára, Pozsgay Imrét és Németh Miklós közgazdászt beválasztották a Politikai Bizottságba, akárcsak Nyers Rezsőt, akinek nevét alig emlegette a szovjet sajtó, habár éppen ő volt az egyik szerzője a gazdasági reformnak, ami annak idején nem nyerte el csúcsvezetésünk tetszését - állapítja meg a szerző, majd így foglalja össze a pártértekezlet hatását: A friss májusi szellők minden kétséget kizárón felrázták a társadalmat, annyi bírálatot gyűjtöttek a nyíltság hullámhegyére, hogy a párton belül és a társadalomban is hangok hallatszottak: forradalmi fordulat megy végbe az országban, vagy eluralkodott a káosz? A Pravda ennek kapcsán kitér arra, hogy a kommunisták pártja maga is a kritikák össztüze alá került. A helyzet elemzése érdekében a lap tudósítója számos magyar vezetővel, így Grósz Károllyal, Berecz Jánossal, Pozsgay Imrével, valamint Jakab Máriával, a parlament alelnökével, illetőleg az alternatív mozgalmak és szervezetek képviselőivel folytatott beszélgetést. (folyt.)
1989. január 30., hétfő 10:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Magyarország - Pravda (2. rész)
|
pk: su/hu A Grósz Károllyal lezajlott nem hivatalos találkozójáról beszámolva a Pravda munkatársa idézi a főtitkár korábbi kiejelentéseit, miszerint a társadalom elveszti közönyét, s a szocializmus sztálini modelljének teljes felszámolása mellett száll síkra. Emellett azonban vannak nyugtalanságra okot adó jelenségek is: egyes módszerek radikális jellege, a sztrájkok, megalapozatlan követelések veszélye. A tudósító utal arra, hogy az MSZMP főtitkárát nyugtalanítja a pártot érő bírálat. Véleménye szerint a szocializmus felépítése Magyarországon az egypártrendszer keretei között képzelhető el, de jogi szempontból ugyanakkor nem lehet kizárni a többpártrendszer lehetőségét. Ami a hatalom kérdését illeti, az MSZMP sikraszáll amellett, hogy a legkülönbözőbb erőket vonják be annak gyakorlásába, s emellett a pluralizmusnak, a sokszínűségnek a szocializmus érdekeit kell szolgániuk, nem pedig ellene hatniuk. - Karpicsev emlékeztet arra, hogy Grósz Károly nemrég vált meg miniszterelnöki tisztségétől: ,,Most már minden erőmet a pártmunkára koncentrálhatom,, - jelentette ki a Pravdának az MSZMP főtitkára. Berecz János a Pravdának nyilatkozva a pártirányitás megujúló módszereiről, a nemzeti összefogás megteremtésének jelszaváról beszélt, nem rejtve véka alá a pártból történő kilépéseket sem, de megítélése szerint e jelenségtől nem kell tartani. - A Politikai Bizottságon belül egységesen az a vélemény alakult ki, hogy szükség van a politikai intézményrendszer reformjára - jelentette ki a Pravdának nyilatkozva Pozsgay Imre. - Igen, egyetértek azzal, hogy a párt bizonyos válságot él át, ugyanis nem a megfelelő mértékben segítette elő a változások folyamtát a társadalomban. Ezzel összefüggésben két politikai kérdés merül fel. Az egyik szerint a vezetés diktatúráját a vélemények pluralizmusával kiegészített demokratikus jogrendszer váltja fel. A párt vezető szerepe nem deklarációkban, lózungokban nyilvánul meg, s nem tartom szükségesnek az alkotmányban rögzíteni a pártnak a társadalom életében játszott vezető szerepét. Ami a többi pártot illeti, nekem az a véleményem: a többpártrendszer elkerülhetetlen, csak az időpont lehet még kérdéses. - Pozsgay Imre ezt követően a gazdasági refom szükségesséről beszélt, majd az alternatív mozgalmakkal kapcsolatos kérdésre válaszolva megállapította: a párton belül nincs bizalom irányukban. A politikai válság veszélye azonban nem az alternatív csoportok felől fenyeget. Nem hiszem például azt, hogy hazánkban lennének a restaurációra gondoló erők. Az embereknek van mit veszteniük. Megítélésem szerint az érdekek harcáról van szó.(folyt.)
1989. január 30., hétfő 11:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Magyarország - Pravda (3. rész)
|
A Pravda tudósítója felvetette azt is, hogy a párt- és állami vezetésben korábban is részt vevő emberek látták-e a jelenleg éles bírálatokat kiváltó negatív jelenségek közeledését? - Sok mindent láttam s nem kevésszer bevertem a fejem - válaszolta Pozsgay Imre, utalva arra, hogy egykor ,,Fordulat és refomr,, címmel dokumentumot dolgozott ki: a Politikai Bizottságban figyelmeztetést kapott érte, most viszont a dokumentumban megfogalmazott gondolatok az új akciók platformjává váltak. Az alternatív csoportok működéséről beszámolva a hétfői Pravda a magyar társadalom realitásának minősíti meglétüket, utalva arra, hogy a hozzájuk való viszony a legutóbbi KB-ülésnek is témája volt. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy Nyugaton nagy figyelemmel kísérik e csoportok létrejöttét, hiszen ezekben látják a leendő s az MSZMP számára konkurenciát jelentő politikai pártok magvát. A Pravda tudósítója beszámol az alternatív mozgalmak képviselőivel megtartott találkozójáról, amelyen a televízió is megjelent, s a sajtó hírt adott róla, talán nem is annak jelentősége miatt: valószínűleg ezzel akarták jelezni az alternatív mozgalmak elismerésének tényét a szocialista demokrácia fejlesztésének keretén belül. Nagyon érdekes beszélgetés sikeredett, amelyen egy szó sem hangzott el a párttal és a kormánnyal való esetleges konfrontációról. Sőt, amikor a kisgazdák képviselőinek egyenesen feltettem ezt a kérdést, úgy tűnt, hogy a beszélgetőpartnerek meg is haragudtak. Nyilvánvaló, hogy én nem vagyok honfitársuk, s az őszinteség mértéke itt láthatólag más volt - állapítja meg tudósításában Karpicsev, a beszélgetés alapján utalva egyebek között a parlament feloszlatását szorgalmazó követelésekre, az MDF tevékenységére is. A Pravda tudósításában végezetül emlékeztet arra, hogy a kisgazdák nem tekintik megszüntnek pártjukat, akárcsak a szociáldemokrata párt, amelynek vezetősége úgy foglal állást, hogy a pártot 1956-ban nem oszlatták fel.+++
1989. január 30., hétfő 11:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Javitás a Magyarország - Pravda /1. rész/ cimü hirre
|
Mai SK0029, MTIK1030 sz. -- Magyarország - Pravda /1. rész/ cimü -- hirünk 1. bek. 7. sorában a név és a szöveg helyesen: ... ,,nem történt semmi.,, - Anatolij Karpicsev, a Pravda egyik vezető munkatársa ... ---------- ------- --------
1989. január 30., hétfő 16:49
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|