 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Pozsgay Imre nyilatkozata a Rádió 168 óra című műsorában (1. rész)
|
1989. január 29., vasárnap - Miként már jelentettük az MSZMP KB történelmi albizottságot hozott létre a felszabadulás utáni korszak elemzésére. Az albizottság a napokban ülést tartott, munkájáról Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter nyilatkozott szombaton a Rádió 168 óra című műsorában.
Kérdésekre válaszlva szólt arról, hogy Nagy Imre politikai
rehabilitációja ma még nem történt meg és e tekintetben jósolni sem
szabad. A feltárt dokumentumok azt igazolják, hogy az 1954-55-ös
politikai ,,miniválságban,, Nagy Imrének volt igaza. Ami azonban
1956-os szerepét, tevékenységét illeti, akörül még zajlanak a viták.
A megitélést árnyaltabbá tehetik új belső és külső összefüggések.
Például az a körülmény, hogy ez a bizottság a jelenlegi kutatások
alapján népfelkelésnek látja azt, ami 1956-ban történt; egy
oligarchisztikus és a nemzetet is megalázó uralmi forma elleni
felkelésnek.
- A történelemben még visszamenőleg sem lehet véglegeset
mondani- folytatta. Ha a tények tisztelői vagyunk, akkor
tisztelettel kell lennünk azokkal a tényekkel szemben is, amelyek
esetleg ezután derülnek ki. Ám azt mindenképpen szeretném
hozzátenni, hogy ezzel a történelmi megítéléssel a politika, a
történelemtudomány és a közvélemény nagyon közeledett egymáshoz. Az
a sommás ítélet, amelyik egyetlen kifejezéssel: ellenforradalomnak
minősítette az 1956-ban történteket, a közvéleményben és a
párttagság nagy részében is meglévő érzületet fejez ki; ez viszont
az eddigi kutatások alapján nem állja meg a helyét.
Pozsgay Imre rámutatott: ,,Az események elemzésénél nem
1956-hoz, hanem egy korábbi időszakhoz kell visszamenni: ahhoz a
1948-49-ben vállalt vagy kényszeredetten vállalt szocialista
modellhez, amelyik egészében úttévesztésnek bizonyult, s a
működésképtelenségét igazoló jelenlegi válsághoz vezetett,,.
A többpártrendszerről szólva elmondotta:
- Meg kell tanulni az együttélést egy, két vagy több párttal is.
Az MSZMP nem mondhatja meg és nem is akarja megmondani, hogy
melyikük lesz komoly tényezője a magyar politikai életnek.
(folyt.köv.)
1989. január 29., vasárnap 17:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|