|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Munkahelyteremtő beruházások (1. rész)
|
1989. január 26., csütörtök - Számos vállalatnál, ahol az utóbbi időkben nem sok dolgot adott a munkaügyi-személyzeti osztályoknak a frissen belépők ügyeinek intézése, most ismét kitehették a felvételt hirdető táblát a kapu mellé. Olyan vidékeken találtak sokan kenyérkereseti lehetőséget, ahonnan eddig messzire kellett utazni a megélhetésért. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal csaknem egy esztendeje - tavaly februárban - meghirdetett pályázatának eredményeként, az ezáltal megszerezhető támogatás révén új üzemrészek, műhelycsarnokok épültek. A foglalkoztatási alapból támogatott, új munkahelyeket létrehozó beruházások révén gazdagodott az áruválaszték is, újdonságok jelentek meg a hazai piacon, keltették fel az érdeklődést külföldön. Az ÁBMH több mint 100 pályázónak - vállalatnak, szövetkezetnek - ilyen célú fejlesztésre szánt pénzét 800 millió forinttal egészítette ki, s ennek eredményeként ötezer új munkahelyet hoztak létre.
A listavezető minden bizonnyal Borsod-Abaúj-Zemplén megye, amelynek tanácsához 90 pályázati kérelem érkezett; a munkaügyi osztály javaslata alapján ezek közül 29 ajánlatot fogadott el az ÁBMH. A beruházások teljes költsége 515 millió forint, ebből 188 millió forint a foglalkoztatási alap hányada. A pénzből 1935 bodrogközi, hegyközi, abaúji kistelepülésen élő ember számára teremtenek megélhetési lehetőséget. Jelentős a Budapesti Bútoripari Vállalat encsi gyárának termelésfejlesztési beruházása: 90 millió forintos költséggel 220 új munkavállaló számára teremtenek foglalkoztatási lehetőséget. A sátoraljaújhelyi Elzett Certa gyár 150 millió forintos beruházással, a termelőszövetkezetekkel közösen hozott létre nyolc településen szerelőműhelyeket, s ezekben 200-an dolgozhatnak. A Kismotor- és Gépgyár mezőkövesdi üzemében 100 millióba kerülő fejlesztéssel - harmadrészben állami segítséggel - szintén 200 új munkahelyet teremtettek. Hajdú-Biharban 890 munkahely létesítéséhez kértek és 700-hoz kaptak összesen 50 millió forintos támogatást a megye vállalatai. A legnagyobb üzemet a Medicor Rt. debreceni gyára hozta létre: Létavértesen 170 ember számára teremtettek munkalehetőséget. A biharkeresztesi Arany Kalász Tsz két beruházásra is vállalkozott: konzervüzemének bővítésével és a vályogtéglagyár létrehozásával 150 embert juttatott munkához. A megyei tanács munkaügyi osztályának adatai szerint a beruházási kedv az idén sem csökken: a hónap közepéig újabb kilenc gazdálkodó kért támogatást munkahelyteremtő beruházáshoz. (folyt.köv.)
1989. január 26., csütörtök 07:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|