|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Pozsgay Imre előadása Kecskeméten (1.rész)
|
1989. január 25., szerda - Nem a szocializmus eszméje és alapprogramja bukott meg hazánkban, hanem az a sztálinista modell, amely kiölte az emberekből a kezdeményezőkészséget, az a hatalomgyakorlási modell, amely összekeverte a népfelség elvét a pártfelség elvével. Egyebek között ezt hangsulyozta Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter szerdán Kecskeméten, ahol a város oktatási, közmüvelődési intézményeinek képviselőivel találkozott. A városban működő Pedagógusok Akadémiáján tartott találkozón Pozsgay Imre részletesen elemezte az ország jelenlegi válságos helyzetének okait, beszélt a párt előtt álló feladatokról, s kifejtette véleményét az alternativ mozgalmakról.
Hangoztatta: jelenlegi válságos helyzetünkben sem szabad katasztrófát látnunk; nem feltétlenül az összeomlás előszele, hanem üzenet arról, hogy a dolgok a régi módon nem mehetnek tovább. A hogyan továbbra azonban csak ugy lehet választ adni - s ezt az egyes párttag egyedül vagy egy-egy pártszervezet önmagában nem tudja megtenni -, ha a párt vezetése tisztázza multját, szembenéz önmagával, mégpedig az eredeti forrásokhoz - Marx, Engels gondolataihoz - visszatérve ujraértékeli multját, megvizsgálja a jelenét, s meghatározza követendő útját. Ezt az elszámolást a multtal, amely semmiképpen sem lehet azonos a leszámolással, sokszor kényelmetlen vitákban kell elvégeznie a pártnak. E folyamat lényegéhez tartozik annak tudomásul vétele, hogy tekintélyi, pontosabban személyi tekintélyi alapon többé nem dőlhetnek el a dolgok. Igaz, félünk a vitáktól, s a négy évtizedes beidegződöttség alapján tapasztalható, hogy a párttagokban és pártonkivüliekben is riadalmat keltenek a nézeteltérések, történjenek azok a legfelsőbb pártvezetők között, avagy a független, illetve alternativ szervezetekkel való párbeszédekben. Gyökeresen szakitanunk kell e beidegződött szemléletünkkel, be kell látnunk, hogy éppen az eddigi, egy szük hatalmi csoport diktaturáján alapuló látszólagos egység volt a mozgalom egyik legnagyobb szervezeti baja, s tekintélyvesztésének oka. (folyt.köv.)
1989. január 25., szerda 19:34
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|