|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Sajtótájékoztató a XXI. Magyar Filmszemléről (1. rész)
|
1989. január 24., kedd - A szemle nemcsak az éves magyar filmtermés mustrája, hanem egyúttal propaganda a magyar kultúrának és az országnak is - hangzott el azon a keddi sajtótájékoztatón a Fészek Klubban, ahol a XXI. Magyar Filmszemle programját ismertették az újságírókkal.
A fenti kijelentést igazolni látszik az a tény, hogy a február 3-8. között a Budapest Kongresszusi Központban rendezendő filmes seregszemlére 28 országból több mint százan - kritikusok, producerek, forgalmazók - érkeznek hazánkba. A külföldi lapokban megjelenő beszámolók, tudósítások pedig joggal tekinthetők a magyar kultúra ,,reklámjának,,. Mindennek fényében nem tűnik olyan soknak a szemle csaknem 8 millió forintos költségvetése, ami azért is figyelemre méltó, mert az utóbbi években többen szóvá tették az évenkénti filmszemlék ,,drágaságát,, feltéve a kérdést: a jelenlegi gazdasági helyzetben szükség van-e egyáltalán ilyen filmes fesztiválra. Mindennek ellenére a mostani szemle bőséges választékot kínál az érdeklődőknek: 33 játék-, illetve dokumentumfilm látható majd a Budapest Kongresszusi Központ három termében. Az előző évekhez hasonlóan sok a dokumentumfilm a mezőnyben, nem véletlen, hiszen - a korábbi szemlék díjainak tükrében is - filmgyártásunk a legerősebb vonulatát képviselik. A szemle 14 dokumentumfilmje között találjuk egyebek között Sára Sándor, a Gulyás-testvérek, a Böszörményi-Gyarmathy alkotópáros munkáit. Egy titkos kényszermunkatábor történetét beszéli el a Recsk 1950-53 című dokumentumfilm, Böszörményi Géza és Gyarmathy Lívia alkotása. A filmben megszólalnak a volt rabok, illetve az egykori ÁVH-s őrök és politikai tisztek, az ő vallomásaikból rajzolódik ki az 50-es évek törvénytelenségeinek egyik fejezete. Ugyancsak egy korábbi kényes témát - egy 1948-as koncepciós per hátterét - dolgozza fel Ember Judit dokumentumfilmje, a Pócspetri is. A témaválasztás kényességét jelzi, hogy a film hat esztendeig várakozott dobozban a nyilvános vetítésre. A Balázs Béla Studió információs programjában látható majd egy Ember Judit készítette másik dokumentumfilm is, a Menedékjog, amely az 1956. november 4 után a jugoszláv követségen befogadott politikusok Romániába deportálását kíséri nyomon. Sára Sándor két dokumentumfilmje, a Csonka-Bereg, illetve a Pergőtűz egyaránt II. világháborús eseményeket dolgoz fel kortárs visszaemlékezések alapján. (folyt.köv.)
1989. január 24., kedd 16:22
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|