|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Áremelés - szakszervezeti tiltakozások (1. rész)
|
1989. január 9., hétfő - A bejelentett áremelések több helyen arra késztették a szakszervezeteket, hogy különböző módokon egyértelművé tegyék a kormányzat számára: a lakosság türőképessége ezen a területen az elviselhetőség határához érkezett.
A Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsának elnöksége hétfőn nyilt levelet juttatott el Németh Miklós miniszterelnökhöz. Ebben a megye szervezett dolgozói nevében tiltakoznak a fogyasztói árak január 9-i emelése ellen. A mostani drasztikus áremelés olyan alapvető fogyasztási cikkek és szolgáltatások tömegét érinti, amelyek a mindennapi életben nem nélkülözhetők, s különösen nagy terhet ró a lakosság eddig is nehéz körülmények között élő rétegeire. Az intézkedések hatására az átlagosnál is jobban romlik a Csongrád megyében élők helyzete, hiszen itt a bérek és a nyugdijak lényegesen elmaradnak az országos átlagtól. Az SZMT elnöksége kéri a kormánytól, hogy készüljön felzárkóztatási program a hátrányos Csongrád megyei helyzet felszámolására. Több tizezer dolgozó tiz perces munkabeszüntetéssel tiltakozott hétfőn reggel Szabolcs-Szatmár megyében az áremelkedések miatt. A munkahelyi szakszervezeti vezetők már a múlt hét közepén jelezték a szakszervezetek megyei tanácsának, hogy a dolgozók igen kedvezőtlenül fogadták a tervezett áremelések hirét, s tiltakozó megmozdulásokra készülnek. Ebben a helyzetben - mint azt Marik Sándorné szmt-titkár az MTI tudósitójának elmondta - a megye szakszervezeti vezetése úgy döntött: támogatja a dolgozóknak azt a kezdeményezését, hogy hétfőn reggel szervezett keretek között tiz perces munkakezdés-késleltetéssel tiltakozzanak az áremelés ellen. A Szakszervezetek Zala Megyei Tanácsának elnöksége hétfői rendkivüli és kibővített ülésén elfogadott állásfoglalásában elsősorban amiatt adott kifejezést aggodalának, hogy a nagy mértékű áremelés az alapvető fogyasztási cikkek körében történt. Az intézkedés hatványozottan sujtja azokat a területeket, így Zala megye lakosságát is, ahol a bérszínvonal elmarad az országos átlagtóll, és a megélhetéshez szükséges anyagi javak előteremtése különösen nagy erőfeszítéseket kíván. A nyilvánosságra hozott szociálpolitikai intézkedések - egyöntetű vélemények szerint - távolról sem tudják ellentételezni, de még jelentősen mérsékelni sem az alacsony jövedelmű családok kiadásainak növekedését. (folyt.köv.)
1989. január 9., hétfő 18:34
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|