|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Áremelés - visszhang 2. /lsd mtik1031/
|
Moszkva, Bécs, Róma, Belgrád, 1989. január 9. hétfő. (MTI-tud) - A magyarországi áremelkedések nem érték váratlanul a lakosságot, a hétvégi vásárlási hullám a folyamatos áruszállítás következtében nem okozott gondokat az ellátásban - állapította meg hétfői kommentárjában a Pravda. A szovjet lap budapesti tudósítója részletesen ismertette az áremelkedéseket, megemlitve, hogy talán csak a húsellátás adott okot idegeskedésre.
Moszkvai megfigyelők a kommentár kapcsán emlékeztetnek arra, hogy a szovjet sajtó hasábjain már jóideje vita folyik az 1990-91-re tervezett általános árreform kérdéseiről, a lakossági kompenzáció mikéntjéről. Mihail Gorbacsov a közelmúltban kategórikusan kijelentette, hogy a lakosságot érzékenyen érintő problémáról nyíltan döntenek majd, odafigyelve a közvélemény szavára. A Pravda külön megemlíti a magyar sajtótermékek árának január 1-jétől érvényes 150 százalékos emelését, s részletesen ismerteti az áremelések ütemtervét, igy az ez idő szerint utolsóként beharangozott tavaszi energiaáremelést. Ezzel lezárul a menetrend, de vajon hosszú időre-e? - veti fel a kérdést a lap budapesti tudósítója. Megállapítja másfelől, hogy az intézkedések nemigen lehetnek népszerüek, mégha egyes lakossági rétegek számára enyhítették is az áremelkedések hatását. A bécsi Der Standard című független újság és a Neue Arbeiter-Zeitung, az Osztrák Szocialista Párt lapja a magyarországi áremelésekről, valamint a kormány és a szakszervezetek között ennek kapcsán növekvő feszültségről beszámolva kiemeli, hogy a magyar kormány kettős nyomás alá került: kénytelen a szubvenciók csökkentésével is megakadályozni a költségvetési hiány további növekedését, a szakszervezetek viszont azt követelik, hogy a szubvenciók leépítéséből származó pénznek legalább egy részét az áremelések bérnöveléssel és szociálpolitikai intézkedésekkel való kompenzálására használja fel. Az ANSA olasz hírügynökség hétfői tudósításában ,,drasztikusnak,, minősíti a bejelentett budapesti áremeléseket. Beszámol arról is, hogy a szakszervezetek kemény hangú tiltakozást tettek közzé, s hogy mindez közvetlen az előtt történt, hogy a magyar Országgyűlés - folytatva félbeszakított ülését - megvitatni készül az egyesülési és gyülekezési jogra vonatkozó törvénytervezeteket. /folyt./
1989. január 9., hétfő 18:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|