|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Tarifaemelések - sajtótájékoztató (1. rész)
|
1989. január 9., hétfő - Sajtótájékoztatón ismertették hétfőn a február 1-jétől esedékes tarifaemelések tételes mértékét és az áremelések indokait a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztériumban.
A vasúti személyszállítási díjak átlagosan 30 százalékkal emelkednek, ezen belül viszonylag kevésbé lesznek drágábbak a gyorsvonati jegyek. A távolsági autóbusz-közlekedés díjai átlagosan 10 százalékkal lesznek magasabbak, a különjáratok tarifáit 50 százalékkal emelik. A helyi tömegközlekedési jegyek árai átlagosan 62 százalékkal növekednek. Február 1-jétől Budapesten és vidéken a villamos, a troli, a metró vonaljegyek egységesen 5 forintba, az autóbuszjegyek pedig 6 forintba kerülnek. Egy villamosbérlet ára Budapesten 180 forint lesz. Ezzel a bérlettel trolin, metrón, HÉV-en és fogaskerekűn is lehet utazni. Az egy vonalra szóló autóbuszbérleteké 140, a kombinált bérleté pedig 280 forint lesz. A villamosbérletek ára vidéken 90-120 forint, a troli- és villamosbérleteké: 150, az egyvonalas autóbuszbérleté 100-120, az összvonalas autóbuszbérleté 140-180, a kombinált bérleté pedig 240 forint lesz. A tanulók és a nyugdijasok havi bérletének ára az általános bérletek árának 25 százalékát teszi ki. A lakossági telefonelőfizetési díj főállomás esetében 120 forint lesz a mostani 40-nel szemben, az ikerállomás pedig 100 forint a jelenlegi 30 helyett. Egy szabványlevelet 4 forint helyett 5 forintért, levelezőlapot, képeslapot 2 forint helyett 3 forintért lehet február 1-je után feladni. Az expressz díj 10 forintról 12-re, az ajánlási díj 6 forintról 8-ra emelkedik. A nemzetközi levélpostai szolgáltatások átlagosan 50 százalékkal nőnek. Indoklásként egyebek között elmondták, hogy a díjemelések a távolsági személyszállításban - a támogatások változatlan szintje mellett - is csak részben fedezik a begyűrűző költségnövekedést. A vasúti személyszállításnál a megemelt díjak csak a jelenlegi feltételek szinten tartását biztosíthatják. A helyi tömegközlekedési díjak emelésének egyik célja, hogy feloldják azokat az ellentmondásokat, illetve különbségeket, amelyek a díjarányokban az elmúlt években kialakultak. (folyt.köv.)
1989. január 9., hétfő 15:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|