![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Bizalmatlanság, ellentétek - az MSZMP-n belül
|
![](../img/spacer.gif)
(Kasza László) München, 1989. április 17. (SZER, Magyar híradó) - Furcsa év kezdődött ma Magyarországon. Ebből minden lehet - súgja fülembe az újságíró kis ördöge. Ebből az égvilágon semmi sem lesz - hűt le a mindent mindig elkenés negyven éves tapasztalata abból kiindulva, hogy az elmúlt hónapok eseményei alapján nem hiszek egyik szélsőségben sem, mert igenis fontos dolgok történnek, amelyeket persze igyekeznek elkenni, semlegesíteni a negyven éves rutinok. Érdemes számbavenni, mi minden történt a hét végén. Kezdődött két hivatalos MSZMP-pártkonferenciával, amelyekről a párt szóvivője még csütörtökön kijelentette, hogy nem ellenkonferenciák. Ettől kezdve mindenki úgy gondolta, hogy azok. Pénteken a Néphadsereg Művelődési Házában tanácskoztak a városi pártbizottságok első titkárai vagy négyszázan, előadó: Grósz Károly. Szombaton Kecskeméten névre szóló meghívóval az MSZMP reform- csoportjainak tagjai találkoztak szerte az országból, előadó: Pozsgay Imre és Nyers Rezső. Adva vannak az ellentétek? De mi az, hogy ellentétek? Mi az, hogy a másik, a reform-csoport? - kérdezi az ember, ha hallja Grósz Károly vitaindító beszédét, amelynek minden szava reformpárti. Parafrázis? Most egység kell a pártban. Hogy milyen egység? Amely az MSZMP helyzetét biztosítja - hangzik refrénként szinte a felszólalók válaszaiból. És ez érthető... lenne: demokratikus viszonyok között, egy párt a megszerzett hatalmáért küzd. Nem így ma Magyarországon: ez a párt nem legálisan szerzett hatalmat, s azzal visszaélt annyira, hogy elveszítette pártjellegét. "Ez nem párt, hanem hatalmi központ" - fogalmaztak Kecskeméten a reformszárny meghívottjai, és szorgalmazták, hogy az MSZMP érje utol a független mozgalmakat, és alakuljon végre párttá. De ezek a hozzászólók voltak. Ők, akik bírálták a pártvezetést, Kádár lemondását követelték, rendkívüli pártkongresszust akarnak, akik fel akarják számolni a munkásőrséget, le akarják állítani a bős- nagymarosi építkezéseket, akik az MSZMP reformszárnyának országos konferenciáját szorgalmazzák. Független mozgalom legyen ma Magyarországon, amely ilyen radikális követelésekkel lép elő. És a kecskeméti reform-fórum sztárjai, Pozsgay és Nyers? Nos, ők tartják magukat a nyilvánvaló szerdai megegyezéshez: nincs, és ne legyen egyelőre pártszakadás. Ide vonatkozó kérdésre mondják is: nem volt ilyen szándék sem. Kényszeríti őket további politikai bizottsági tagok jelenléte: Hámori Csabáé, Iványi Pálé, Vastagh Pálé. Hogy ezek mind reformisták lennének? Aligha. Inkább úgy reformisták, ahogy ma mindenki annak vallja magát Magyarországon ebben a pártvezetésben - szóban, de nem igazán. Bauer Tamás mondta a Szabad Demokraták Szövetsége sajtókonferenciáján egy nappal később: a sok politikai bizottsági tag jelenléte Kecskeméten azt bizonyítja - szemben a nyugati sajtó felfogásával -, hogy a reformszárny meggyengült, összemosódott az MSZMP legutóbbi átalakulásánál. Meggyengült - mondhatnám én egy szóban - ha így kellene összegezni. Ez azonban nem azt jelenti, hogy Pozsgay Imre feladta volna. Nem, ő szemmel láthatóan, füllel érezhetően az MSZMP reformszárnyának országos értekezletét éppen úgy támogatja, mint a rendkívüli pártkongresszus gondolatát. És ebben hol meggyőzően, hogy erőtlenül kontrázott neki Nyers Rezső is. Újabb felállás, újabb nyerési-, de újabb vesztési lehetőség is. Közben hagyományos szervezetek dobták be a törölközőt: a Hazafias Népfront elnöksége lemondott, ügyvezető titkárság értékeli át a mozgalom szerepét. És az ellenzék? A Szabad Demokraták Szövetsége tartott programelfogadó kongresszust. Öntudatosan, mértéktartóan. Öntudatosan követelnek ügyvivő kormányt, amely az 1990-es választásokig menedzseli az ügyeket, technikai döntéseket hoz, megszünteti azt, ami bizonyára rossz; például a bős-nagymarosi építkezéseket. Az elvi döntéseket pedig rábízza az MSZMP és az ellenzéki kerekasztal megegyezésére. És mértéktartóan, mert hangsúlyozottan sem káoszt nem kívánva, sem a "minél rosszabb, annál jobb" gonosz rágalmát nem igazolva. Talán csak úgy, mint aki tudja, hogy mit akar. És itt változik a kép: a korábban megosztott ellenzék egységesebb arculatot, határozottabb programot kínál, mint a profilját elvesztett, megosztott, a demokratikus platformon első lépéseit próbálgató MSZMP. +++
1989. április 17., hétfő
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|