|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentés
|
München, 1989. március 30. (SZER), Magyar híradó) - Újabb fejlemény a hévízi tó ügyében. Hallgassák meg Szekeres László budapesti tudósítását: - Már évek óta folyik a harc a világ második legnagyobb meleg vizű tavának megmentéséért, illetőleg tönkretételéért. Hiszen nem lehet másképpen minősíteni azt a tusakodást, amit egyrészt felelősségteljes és jó szándékú emberek, másrészt pedig a bányászati-ipari lobbi nagyhatalmú klikkje között folyik. Ez utóbbiak önérdekű fellépése az úgynevezett eocén program megvalósítása során már eddig is több mint 50 milliárd forint ráfizetésbe került az országnak, most pedig azt az egyedülálló természeti kincsünket igyekeznek tönkretenni, mely sok tízezer embernek hozott és hozhatna még gyógyulást, az országnak pedig komoly valutabevételt. És ami abszurd komédiává teszi a tragédiát! Mind ehhez az a két minisztérium, illetve miniszter asszisztál, akiknek elsődleges feladata lenne a leghatározottabban fellépni az ügyben - de a másik oldalon. Ezek a Szociális és Egészségügyi, valamint a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumok. Március 29-én az Országgyűlés szociális és egészségügyi, valamint kereskedelmi bizottsága is tárgyalta a kérdést. Mivel nekik csak javaslattevő jogkörük van, döntési nincs, a kialakult vita - mert sajnos itt sem hajlandó mindenki az ország hosszú távú érdekeit figyelembe venni - végeredménye egy felhívás lett, melyben a két bizottság tagjai szorgalmazzák, tegyék a hévízi tavat a világörökség részévé. A jövőre nézve fontos előrejelzés dr. Pap Elemér figyelmeztetése az érintett miniszterek felé: az elkövetkezendő időkben a honatyáknak már joguk lesz bizalmatlansági indítvánnyal is élni. Dr. Csorna László keszthelyi tisztviselő már évek óta a hévízi tó bajnoka. Ő volt az, aki három évvel ezelőtt az ország közvéleménye elé vitte az ügyet, ő irányította rá a figyelmet. Megkérdeztem: mi a véleménye a mostani helyzetről? - A jelenlegi helyzetben nem tanácskozgatni kell, és nem ráolvasásokat csinálni. A hévízi tó felbecsülhetetlen nemzeti kincsünk, melyet minden áron védeni kell. Nem létezhetnek korlátozó tényezők, és fontosabb, úgynevezett nemzetközi érdekek. A tó agonizál, s ennek fő oka a nyírádi bánya. Hűl a víz, megbomlott a vízháztartás, töredékére csökkent a vízcserélődés. Ezeket meg kell szüntetni azonnal, az utolsó pillanatban vagyunk. Két halott tó már van. A tapolcai tavas barlang majdnem száraz, egy métert süllyedt a vízszintje, és a tapolcai tó is közel áll a kiszáradáshoz. Arra a kérdésre: mi a legközelebbi lépésük, Csorna László ezt válaszolta: - Áprilisban vagy májusban tárgyalja a kormány az ügyet. Ezt a döntést még megvárjuk, ettől függ további tevékenységünk. Nem ártana - úgy érzem -, ha a kormány végre komolyan olyan emberekre is hallgatna, akik nem regionális érdekekért harcolnak, hanem az ország, az egész nemzet jövőjét áttekintve, távolabbi érdekeiket is nézve gondolkodnak. +++
1989. március 30., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|