|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Független csoportok nyilatkozata
|
(Elizabeth Thomas) Köln, 1989. február 21. ( Deutschlandfunk Rádió, Esti híradó) - Magyarországon 11 független mozgalom egy nyilatkozatot adott ki, ebben üdvözlik az MSZMP Központi Bizottságának február 10-i, 11-i ülésén elfogadott határozatát a többpártrendszer bevezetéséről. Ugyanakkor bírálják a párt szándékát, hogy az új alkotmány tartalmazza a szocializmus fogalmat. A szóban forgó nyilatkozatot a Magyar Demokrata Fórum, a 11 ezer tagot számláló legjelentősebb független csoport is aláírta. E mozgalom a nemzeti kérdéseket állítja középpontba. A Szociáldemokrata Párt és a kis- illetve közép-vállalkozók érdekeit képviselő Kisgazdapárt, valamint a Veres Péter Társaság is szignálta ezt a nyilatkozatot. Az utóbbi csoportosulás egyébként a minap alakult át párttá, és az 1949 előtt működő Parasztpárt utódjának tekinti magát. A névadó Veres Péter író a Parasztpárt egyik alapítója volt. Az aláírók között találhatjuk a Szabad Demokraták Szövetségét, amely a politikai élet palettáján a szociáldemokraták és a liberálisok között található, valamint a Fiatal Demokraták Szövetségét, mely a radikális fiatalokat tömöríti magába. A nyilatkozatot aláíró 11 csoport azt javasolja, hogy tartsanak nemzeti kerekasztal megbeszéléseket, melyeken a kormány, az MSZMP és a független mozgalmak képviselői vennének részt. A kerekasztal elnevezést Lengyelországból kölcsönözték, ahol jelenleg a párt és a Szolidaritás független szakszervezet képviselői e bizonyos bútordarab körül folytatnak tárgyalásokat. E kerekasztal megbeszélések célja az lenne, hogy elsősorban az előre láthatólag 1990-ben sorra kerülő legközelebbi parlamenti választások feltételeit előkészítsék és a parlament által kidolgozandó új alkotmány előkészítésében közreműködhessenek e független mozgalmak. A nyilatkozatot aláíró 11 csoport amellett szállt síkra, hogy az alakulófélben levő pártokat is az egyenlőség elve alapján a költségvetésből támogassák. A nyilatkozat szerint a többpártrendszer intézményesítése és az azonos jogok elve indokol egy ilyen jellegű anyagi követelést. Az ellenzéki csoportok üdvözlik a többpártrendszer bevezetését, ugyanakkor bírálják azokat a feltételeket, melyeket a Magyar Szocialista Munkáspárt a pártpluralizmussal kapcsolatban szabott. Adóállomásunkkal, a Deutschlandfunkkal folytatott különálló beszélgetések keretében a 4 legjelentősebb független mozgalom, illetve a párt elnökségi tagjai egyöntetűen visszautasították Grósz Károly kívánságát, hogy az új magyar alkotmány tartalmazza a szocialista társadalom fogalmat. A magyar pártfőtitkár a többpártrendszert megszavazó központi bizottsági ülést követő tévéinterjúban a következőket mondotta a párt pluralizmus feltételeivel kapcsolatban. - "Az 1990-ben érvénybe lépő új alkotmánynak szólnia kell a társadalom szocialista berendezkedéséről, tehát a pártoknak szocialista alapon kell a maguk sajátos feladatának megfelelően politikai funkciókat betölteniük." A Magyar Demokrata Fórum nevében Joó Rudolf elnökségi tag alapvető korlátozásnak nevezte ezt a feltételt, és elfogadhatatlannak minősítette. Az ellenzéki politikus szerint a szocializmus fogalom nagyon elmosódott és nem szabad, hogy korlátozza pártok alapítását. Egy törvény szövege nem tartalmazhat ilyen jellegű politikai megfontolásokat. A jelenleg 4000 tagot számláló Kisgazdapárt számára is elfogadhatatlan a szocializmus fogalom alkotmányban való rögzítése. Bába Iván elnökségi tag óvatosan, ugyanakkor optimistán fogalmaz: - "Ez nem fog teljesülni. Ez Grósznak a vágya. A Kisgazdapárt azt gondolja, hogy a szocializmus szó nem jogi, hanem ideológiai kategória. Semmi helye sincs ennek az alkotmányban." A Szabad Demokraták Szövetsége, melynek 2000 tagja van és a 2500 főt magába tömörítő Fiatal Demokraták Szövetsége is elutasítja azt, hogy az alkotmány tartalmazza a szocializmus fogalmat. Kőszeg Ferenc a Szabad Demokraták Szövetsége 9 tagú elnökségének tagja mégis derülátó, hogy ez a bizonyos szövegrész nem kerül majd bele az alkotmányba. E csoport először parlamenti választásokat szeretne, majd ezt követően az új összetételű országgyűlés által kidolgozott alkotmányt akar. A Fidesz elnökségének 13 tagja van. Egyik közülük Deutsch Tamás. Szerinte a szocialista alapelv alkotmányban való rögzítése ideológiai kategóriának tekinthető, mely nem tartozik az alaptörvénybe. Deutsch Tamás amellett száll síkra, hogy a klasszikus extrémizmusokat rekesszék ki: a rasszizmust, az antiszemitizmust, stb. Ezzel aztán korlátozni lehet az ilyen pártok létét, mint ahogy ez a nyugati demokráciákban is szokásos. Kőszeg Ferenccel, Bába Ivánnal ellentétben Deutsch Tamás jelenleg nem lát garanciát arra, hogy Magyarországon valóban demokratikus többpártrendszer lesz. +++
1989. február 21., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|