 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
- Földtörvény-tervezet bírálata - 1. folyt.
|
- Így, azon diktátorpárt maradványa, amely három évtizeden át
kiuzsorázta a mezőgazdaságot, a parasztságot, pusztította a
falvakat, a természetet, a földet, növelte a műveletlen területek
nagyságát. De ez sem elég
A Munkáspárt - zárójelben: MSZMP
-,
szerint a mezőgazdaságban dolgozó földnélküliek által igényelhető
másfél hektár nem más, mint nevetséges ámítás, mert ezen önállóan
gazdálkodni nem lehet. Holott ez a terület pontosan a háromszorosa a
tsz-tagok, illetve a többszöröse az alkalmazottak, és az állami
gazdaságok munkavállalói által eddig - éppen a pártállam korlátozása
miatt - használható háztájinak.
Másrészt: az Antall-kormány tervezete nem is azért juttatja
először földhöz a mezőgazdaságban dolgozókat, hogy önállóan
gazdálkodjanak, hanem hogy tulajdonosként erősítsék a valódi
társulásokat.
Tehát a cél nem a nagyüzemek szétverése, hanem a kolhozrendszer
megszűntetése, átalakítása, visszatérés az 1948 előtti klasszikus
szövetkezeti elvek modern megvalósításához.
Viszont a kommunista hagyományokat követi a SZOT-részvényes
MEDOSZ is, mai részletes állásfoglalásában. Igaz: a szakszervezet
nem intézi el olyan primitív demagógiával a koalíciós pártok
földtörvény-tervezetét, mint az MSZMP -, de a kákán is csomót
keresve agrárpolitikai aggodalmakba burkolva igyekszik megtorpedózni
parlamenti elfogadtatását, elodázni bevezetését.
Így próbálkoznak a bukott rezsim maradványai egységfrontot
alkotni a kormány földtulajdon-rendezési programtervezete ellen.
Hazugságokkal, manipulációkkal, féligazságokkal félelmet akarnak
kelteni a falvak népében, meg akarják osztani a parasztságot,
megakadályozni a hatalom és a tulajdonváltást a mezőgazdaságban, a
községekben. (folyt.)
1990. augusztus 9., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|