![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A földtörvény-tervezet bírálata
|
![](../img/spacer.gif)
-------------------------------
München, 1990. augusztus 9. (SZER, Magyar Híradó) - A mai magyar közélet nem kevés vitát és szenvedélyt kiváltó témája közül az egyik a földtörvény-tervezet. Rajki László most azzal foglalkozik, hogy a pártállam utódszervezetei miben és miért támadják a tervezetet.
- Madarat tolláról, embert barátjáról lehet megismerni. Közmondásunk második felét most úgy módosíthatjuk, hogy a pártállam maradványainak, kiszolgálóinak régi, vagy új nevű csoportosulásait a földtörvénnyel szemben elfoglalt egységes álláspontjáról lehet megismerni.
Itt nem a törvénytervezet egyes pontjainak esetleg jogos bírálatára gondolok - de arra igen, hogy a bukott rezsim választásoktól és népszavazásoktól vert hada hatalomvesztése óta először talált önmagára, és egyemberként támadja a kormány földtulajdon-rendezési tervezetét. A sort az MSZP, valamint a TOT- utód - a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége nyitotta meg: az agrártermelés tönkretételével, a tsz-ek, állami gazdaságok szétverésével vádolva a koalíciós pártokat.
Aztán csatlakozott hozzájuk a Hazafias Népfrontból előbb Hazafias Választási Koalícióvá, majd újabban Demokratikus Koalícióvá alakult gittegylet is, amely - pártként - első feladatának tartotta, hogy tilakozzon az új földosztás ellen.
De a csúcsteljesítmény most is a magát immár Munkáspártnak nevező MSZMP-hez fűződik, amely az ország kenyerének elherdálásával vádolja a kisgazdákat, az MDF-nek pedig azt veti a szemére, hogy a koalíció megmentése érdekében engedett a - szerinte - szélsőséges, valóságtól elszakadt nézeteknek.
A Munkáspárt - zárójelben: MSZMP -, ügyvezető titkársága úgy véli: (idézem) "ez nyílt háború a szövetkezetek és állami gazdaságok ellen, ugyanakkor előre vetíti annak a veszélyét, hogy megnő a műveletlen területek nagysága, elterjednek a föld termőképességét kiuzsorázó eljárások. (folyt.)
1990. augusztus 9., csütörtök
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|