|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
- Interjú a földtulajdon rendezéséről - 1. folyt.
|
Itt céloznék arra, hogy a földek visszaadására, illetve a tulajdonviszonyok rendezésére egy bizonyos sorrendet állítottunk fel. És ez a sorrend döntő szerepet játszik abban, hogy a sérelmeket a lehető legkisebbre szállítsuk le. Tulajdonképpen arról van szó, hogy legelőször azokat a termelőszövetkezeti tagokat, állami gazdasági dolgozókat akarjuk földhöz juttatni, akik úgy kerültek be ezekbe a mezőgazdasági üzemekbe, hogy már nem volt földjük. És a jelenlegi állami gazdasági dolgozók, illetve termelőszövetkezeti tagok túlnyomó többségének nincs semmiféle földtulajdona.
Alapvető fontossága van annak, hogy aki a földdel dolgozik, annak a tulajdonosi pozícióját megvalósítsuk. És én úgy gondolom, hogy ez a széles réteg, amely körülbelül 90 ezer állami gazdasági dolgozót és közel 300 ezer tsz-tagot jelent, ezeknek a földhöz való viszonyát - hiszen ezzel dolgoznak - ezeket akkor rendbe tudjuk tenni, ha földhöz, földtulajdonhoz juttatjuk őket.
- Mi lesz vajon a második lépcső, államtitkár úr?
- A második lépcsőben kerülhet sor arra a bizonyos történelmi igazságszolgáltatásra, hogy az eredeti tulajdonosok, akiktől 1947-től gyakorlatilag a múlt év végéig, a megváltás megszüntetéséig - a legkülönbözőbb fondorlattal elvonták a tulajdont -, ezek a még élő személyek visszakapják a tulajdonukat.
Na most itt mindjárt megérti, hogy nagyon sok változás történt, 40 év változásai a földviszonyokat is érintették. Félmillió hektár földet beerdősítettek, félmillió hektár föld körülbelül beépült, közel 600 ezer hektár legelő tönkrement. Ezek a változások megakadályozzák azt, hogy mindenki visszakaphassa az eredeti földjét. Tehát ez is egy bizonyos értelemben sérelemként fogható fel, hogy arra nem számíthat az a széles réteg, akik ezeknek a jogtalanságoknak a szenvedő alanyai voltak, hogy az eredeti földjüket visszakapják. Itt egy értékarányos jóvátételt kísérlünk megoldani, hogy legalább a föld értékében kapják vissza azt, amit elveszítettek. (folyt.)
1990. augusztus 5., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|