 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Tovább ég a hortobágyi puszta
|
1990. július 31., kedd - Kedden délután, bár a hétfőn
keletkezet tüzet egyszer már sikerült megfékezni, ismét lángba
borult a Hortobágy. Ezúttal a pentezugi területen mintegy 10
kilométeres hosszúságban csaptak fel a lángok, s immár a tűz
martaléka lett mintegy 100 hektárnyi ősgyep is. A legelő védett
madarai, szerencsére, már kiköltötték fiókáikat, így azokat nem
fenyegeti veszély. A füstölgő gyökérzet aljnövényzetet azonban be
kell szántani, s legalább fél évtized kell ahhoz, hogy ismét eredeti
formájába álljon helyre a hortobágyi ősgyep.
Varga Sándor tűzoltó zászlós, a Hajdú-Bihar megyei
tűzoltóparancsnokság ügyeletvezetője kedden az esti órákban arról
tájékoztatta az MTI tudósítóját, hogy a debreceni, a hortobágyi és a
balmazújvárosi tűzoltók, valamint a Hortobágyi Állami Gazdaság
dolgozói együttes erővel oltják a tüzet, s a nagy kiterjedésű
terület körülszántásával igyekeznek megfékezni a terjedését.
Állandóan repülőgép pásztáz a puszta felett, hogy a tűzoltók
azonnali jelzést kaphassanak arról, hol, milyen irányban terjed tova
az immár csaknem 1000 hektárnyi területre kiterjedő legelő tűz.
Bár a tűz okának megállapítása még folyamatban van, az
ügyeletvezető az MTI-nek elmondta: valószínűsíthető, hogy nem
kánikulával magyarázható öngyulladás, hanem emberi felelőtlenség
okozta.
Az első lángok hétfőn lobbantak föl Hortobágy-Szásztelek
térségében, s akkor mintegy 250 hektárnyi területen égett a nemzeti
parkhoz tartozó puszta aljnövényzete, a zsombék, a nádas, a legelő.
A lángok martaléka lett a Hortobágyi Állami Gazdaság egyik
juhhodálya, amiben szerencsére nem voltak állatok. A tüzet akkor
sikerült megfékezni, de mint azóta kiderült, csak átmenetileg. (MTI)
1990. július 31., kedd 19:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|