|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Elmaradt a sztrájk a Szeghalmi Állami Gazdaságban - lemondott
az igazgató
|
1990. július 26., csütörtök - Az igazgatót, saját kérésére,
felmentette tisztségéből, a 20 százalékos bérkövetelést pedig
elfogadta a Szeghalmi Állami Gazdaság vállalati tanácsa a
csütörtökre összehívott rendkívüli ülésen, így a dolgozók
követeléseinek teljesítésével zárult a megmozdulás - előző nap
sztrájkbizottság alakult, s munkabeszüntetést helyeztek kilátásba -,
amelynek a célja az igazgató eltávolítása és a béremelés volt.
A vállalati tanácsülésen az igazgató, Bogdándi Győző megromlott egészségi állapotára hivatkozva korkedvezményes nyugdíjaztatását és felmentését kérte, amit megkapott azzal, hogy a július 30-tól felmentik a munkavégzés alól is. A vállalati tanács döntését az állami gazdasági székháza előtt hirdették ki, s a munkások nagy örömmel üdvözölték a számukra kedvező döntést. Az igazgató azzal a feltétellel távozott tisztéből, hogy az erre a napra tervezett autós munkástüntetés maradjon el és semmisítsék meg a felvonulásra készített, számára kellemetlenül fogalmazott jelmondatokkal díszített táblákat - így a tüntetés elmaradt és a transzparenseket a sztrájkbizottság átadta az enyészetnek.
A gazdaság vállalati tanácsa az új igazgató megválasztásáig Gyányi Gyulát, a gazdaság termelési igazgatóhelyettesét bízta meg az igazgatói teendők ellátásával. Szeghalmon ezzel a sztrájkveszély elmúlt, mert korábban a dolgozók követeléseik alátámasztására munkabeszüntetést helyeztek kilátásba. (MTI)
1990. július 26., csütörtök 19:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|