 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Sztrájk készül a szeghalmi Állami Gazdaságban (1.rész)
|
1990. július 25., szerda - Az igazgató és a szakszervezeti
titkár azonnali lemondását, valamint húsz százalékos bérfejlesztést
követelnek a Szeghalmi Állami Gazdaság dolgozói, akik kedden
sztrájkbizottságot alakítottak, szerdán pedig felhívásban
fogalmazták meg követeléseiket. Az SZB-titkár, Elek István, akinek
fölrótták, hogy a tagság tudta nélkül a képviselőválasztás idején a
gazdaság pénzéből harmincezer forintot utalt át a szaakszervezeten
keresztül Maróthy László független jelölt kampányára, s aki a
dolgozók véleménye szerint feltétlenül kiszolgálta az igazgatót,
lemondott. Bogdándi Győző igazgató ezügyben adott
sajtónyilatkozatában bevallotta, hogy támogatta Maróthy László
választási kampányát, mert minisztersége idején Maróthy László
jelentős előnyökhöz juttatta a gazdaságot. A béremelésről szólva
hangoztatta: arról csak az évi termelési eredménytől függően lehet
beszélni. A követelésre válaszolva kijelentette: nem hajlandó
lemondani. Augusztus 3-ára azonban összehívta a vállalati tanács
ülését; e testület illetékes dönteni az igazgatói tisztség
betöltéséről is.
A gazdaságban 1986-ban volt teljes vezetőváltás. Az előző évben
a Szeghalmi ÁG veszteséges volt, az új vezetőség tevékenysége nyomán
1986-ban már ötmillió, 1989-ben pedig 36 millió forint volt a
nyereség. Bogdándi Győző a július 16-i igazgatói tanácskozáson
távozásra szólította föl termelési igazgatóhelyettesét, Gyányi
Gyulát, akinek jelentős része volt a gazdálkodás eredményessé
tételében, s aki most nem hajlandó a gazdaságból önként távozni. Ezt
követően az igazgató ellen bizalmatlansági inditványt fogalmaztak
meg a gazdaságban, ezt az 560 dolgozóból 370-en írták alá.
(folyt.köv.)
1990. július 25., szerda 16:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|