|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Göncz Árpád Császáron és Móron (2. rész)
|
A ,,határszemlét,, követően a vendégek Fejér megye híres bortermelő nagyüzemét, a Móri Állami Gazdaságot keresték fel. Eördögh Mihály igazgatótól előbb rövid tájékoztatót hallottak az 1600 hektár szántót, 900 hektár szőlőt és gyümölcsöst művelő 800 millió forint termelési értéket előállító gazdaság munkájáról, majd Göncz Árpád megtekintette a gyümölcsfeldolgozó üzemet. A közelmúltban átadott létesítményben aszeptikus gyümölcsvelőt, rostos gyümölcslét készítenek, s emellett folytatják a hagyományos szörpgyártást. Móron is szóba került amiről egyébként a császári tsz-vezetők is panaszkodtak, hogy a kamatterhek szinte már elviselhetetlenek. A császári tsz 20 millió, a móri gazdaság évente 58 millió forint kamatot fizet a nekik hitelező pénzintézeteknek. A móri állami gazdaságban tett látogatását Göncz Árpád a borvidék történetét, termékeit is bemutató bormúzeum megtekintésével baráti beszélgetéssel fejezte be.
Látogatásának kapcsán az ideiglenes köztársasági elnök elmondta, hogy célja az volt, hogy alaposan megismerje a mezőgazdaságban dolgozók és a mezőgazdasági nagyüzemek problémáit. Saját maga akart meggyőződni arról, azok miként élik meg a most zajló változásokat. A mezőgazdaság átalakulásáról szólva kifejtette, hogy az a magyar sajátosságok fennmaradásával mehet végbe. Véleménye szerint a termelőszövetkezeti rendszer nem szűnik meg, hiszen a magyar termelőszövetkezetek nagysága közelebb áll a farmergazdaságéhoz, mint a kis- és a törpebirtok. A mezőgazdasági magángazdálkodás és a termelőszövetkezet valószinűleg majd kiegészíti egymást. (MTI)
1990. július 24., kedd 21:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|