|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Kormányzópárti megállapodás a földtulajdon-rendzésről szóló
törvénytervezetről (1. rész)
(OS)
|
1990. július 23., hétfő - A Független Kisgazdapárt, a Kereszténydemokrata Néppárt és a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőiből alakított külön bizottság - a pártok szakértőinek bevonásával - a termőföld-tulajdon rendezéséről szóló törvénytervezet koncepcionális kérdései közül az alábbiakban jutottak egyetértésre:
1.) A bevezetőben rögzíteni kívánjuk, hogy a törvény célja olyan agrárpolitika alapjinak a lerakása, mely a szociális piacgazdaság követelményeinek megfelelően elsősorban a természetes személyek magántuladonán alapul. Az alapvetdő cél az, hogy a termőföld azoknak a tulajdonába kerdüljön, akik annak megműveléséről gondoskodnak.
A célkitűzést az az alapvető körülmény idokolja, hogy az erőszakos módszerekkel kikényszerített szövetkezeti gazdálkodás évről-évre fokozódó hatékonyságromlása miatt a mezőgazdasági ágazat csődhelyzetbe került, és ennek megszüntetéséhez elengedhetetlen feltétel e tulajdoni állapot rendezése. Az ilyen értelmű szabályozás alkalmas a termelés folyamatosságának biztosítására.
A tulajdonrendzés egyúttal lehetőséget nyújt azoknak a személyeknek a rehabilitációjára, akik 1947. december 31. napját követő évtizedek erőszakos földtulajdon-,,rendezései,,, például kötelező földfelajánlás, kötelező földmegváltás, a kulákperek során alkalmazott földelkobzások miatt méltánytalanságot, igazságtalanságot szenvedtek.
A törvény kedvezményezettjei ezért elsősorban a mezőgazdasággal élethivatásszerűen foglalkozó néprétegek, vagyis azok, akik jövőjüket az ágazathoz kötik, továbbá a korábbi méltánytalanságok és sérelmek elszenvedői.
2.) A törvény címe: A termőföld tulajdonjogi rendezésének egyes kérdéseiről szóló törvény.
3.) E törvény alapján - a jelenleg állami gazdaságok kezelésében, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tulajdonban lévő földek közül - termőföld-tulajdoni igényelhetnek a következő kielégítési sorrend szerint:
a) a mezőgazdasági alaptevékenységben dolgozók, legfeljebb másfél hektár területig; térítés ellenében;
b) a méltánytalanságot elszenvedett tulajdonos az elvesztett termőföld-tulajdon mértékéig, de legfeljebb 100 hektár területig; térítésmentesen; (folyt. köv.)
1990. július 23., hétfő 19:25
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|