 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Országos szövetségbe tömörülnek a munkástanácsok (2. rész)
|
A beszédeket követő, azokkal egyetértő, illetve vitatkozó
hozzászólások után a Munkástanácsok Országos Szövetsége
programnyilatkozat-tervezetének a vitájára került sor. A dokumentum
leszögezi, hogy az egységbe tömörülés nem csökkentheti az egyes
munkástanácsok autonómiáját. A szövetség kitűzött céljai között
szerepel többek között a munkás- és alkalmazotti tulajdon
biztosításáért, illetve megteremtéséért folytatott politikai, jogi
és gazdasági küzdelem; segítségnyújtás a tsz-tagságnak és az állami
gazdaságok munkavállalóinak valódi földtulajdon szerzéshez.
Szenvedélyes, sőt szélsőséges megnyilvánulásokkal tarkított vita
alakult ki a vezetők kiválasztásáról, végül is a nagy többség abban
állapodott meg, hogy a szövetség harcol a vállalati, üzemi vezetők
kiválasztásában való munkavállalói részvételi jogért, az állami
vállalatok esetében pedig a kinevezés vétójogáért.
A munkástanácsok küldöttei által hosszas vita után elfogadott
programnyilatkozat azt is deklarálja, hogy a munkástanácsok a
kormánytól, a pártoktól, a szakszervezetektől független szervezetek
jogos önvédelmi harcukat egységes szervezetben folytatva lépnek fel
- a független és legitim szakszervezetekkel együttműködve - a
munkavállalók védelmében a munkáltatókkal és a kormánnyal szemben. A
szövetség követeli a kormánytól, hogy szavatolja a munkástanácsok
vezetőinek és tagjainak védelmét.
Az országos tanácskozás az egész napra tervezett program
befejezéseként, személyi kérdések tárgyalásába kezdett. A különböző
munkástanácsok irányzatainak küldöttei között ekkor kitört a
háborúság. A civódás, a személyeskedő hangvételű felszólalások miatt
válságossá vált helyzetben a tanácskozást levezető elnök a megoldás
reményében zárt ülést rendelt el, s a sajtó munkatársait is
kiutasították a teremből. (folyt.kövt.)
1990. július 14., szombat 18:31
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|