|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Vita az országgyűlési képviselők jogállásáról
|
1990. július 5., csütörtök - Az országgyűlési képviselők
jogállásáról készülő törvényjavaslat szövegezését tűzte csütörtöki
ülésének napirendjére a Parlament Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő
és Igazságügyi Bizottsága. Az elkészült tervezetet pontról pontra
vitatták meg a képviselők, így az ülés meglehetősen hosszúra nyúlt.
Még mielőtt a tételes szövegmódosító javaslatokra tértek volna, Horváth József (MDF) felvetette: vegyék a törvénybe azt is, hogy a képviselők - mandátumuk idejére - fizetetlen szabadságot kapnak eredeti munkahelyükön, ahová képviselőségük után visszavonulhatnak. Tölgyessy Péter (SZDSZ) ezt a javaslatot nem tartotta elfogadhatónak, sőt kifejezetten alkotmányellenesnek minősítette, ha a piacgazdaságban ennyire mélyen beavatkoznak egy-egy cég ,,magánügyeibe,,. Halász István (MDF) ezzel szemben azt javasolta - s ezt Tölgyessy Péter is támogatta -, hogy külföldi példákhoz hasonlóan illesse meg a képviselőket mandátumuk lejárta után legalább féléves végkielégítés. Az is elhangzott, hogy a honatyák több országban nyugdíjba vonulhatnak, ha lejár a mandátumuk, de ezt többen a mai magyar viszonyok között kivitelezhetetlennek ítélték. A részletes vitában jó néhányan kifogásolták, hogy a törvényjavaslat túlságosan általánosan fogalmaz a felelősségre vonást illetően. Végül úgy módosították a szöveget, hogy ha a képviselő becsületsértést, rágalmazást követ el az Országgyűlésen vagy valamelyik bizottsági ülésen, erre az esetre nem vonatkozik az a kitétel, miszerint: ,,a mentelmi jog alapján a képviselő bíróság vagy más hatóság előtt nem vonható felelősségre,,.
A törvényjavaslat a képviselői tisztség összeférhetetlenségéről is rendelkezik. Eszerint nem lehet képviselő például a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, az Állami Számvevőszék hivatali szervezetének dolgozója, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója. Külön paragrafus rendelkezik arról, hogy az Országgyűlés elnöke és alelnöke nem folytathat más kereső foglalkozást, s egyéb tevékenységéért - a szerzői jogi védelem alá esőket kivéve - nem fogadhat el díjazást.
Az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, s az őket megillető egyéb juttatásokról külön törvényjavaslat készült. Eszerint a képviselőket megillető alapdíj a mindenkori miniszteri illetmény 50 százalékának megfelelő összeg. (MTI)
1990. július 5., csütörtök 15:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|