 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
- Az RMDSZ közleményéről - 1. folyt.
|
Így joggal kérhető számon mind amerikai, mind pedig magyar
vonatkozásban az együttműködés e téren - azaz a nyugati, több-
évtizedes tapasztalatok, és a hatalomra került magyar demokratikus
erők fokozottabb együttműködése az emberi és a kisebbségi jogok
érvényesítése érdekében - ami nyilvánvalóan nem lehet kevesebb, mint
pontos információcsere, illetve a közös fellépések összehangolása.
Az elmondottak gyakorlati és politikai érvényét emeli ki egy -,
a meghallgatáson több képviselő, így az MDF részéről Kálmán Attila,
illetve az SZDSZ részéről Tamás Gáspár Miklós által felvetett -
botrányos és aktuális eset.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség nevében a napokban
publikált közlemény torz, vagy szándékosan eltorzított információk
alapján támadást intéz a magyar parlament kisebbségképviseleti
határozata ellen. Egyben kiemeli a román választási törvény
kisebbségképviseleti előnyeit.
Az RMDSZ berkeiből származó információk egybehangzóan arra
utalnak, hogy a jelenlegi román vezetés kíméletlen nyomására
született meg a magyar szervezet közleménye, és erre enged
következtetni az is, hogy elfogadását nem az RMDSZ erdélyi vezetői
kezdeményezték - így azt például Szőcs Géza alá sem írta -, hanem a
Bukaresttel mindig is szorosabb szálakat fenntartó fővárosi csoport.
Továbbá: szintúgy az Ion Iliescu és Petre Roman nevével
fémjelzett vezetés magyar- és Magyarország-ellenes manőverét
sejthetjük a közleményben, minthogy annak megjelenését követően a
román tömegtájékoztatás azonnal sietett kijelenteni - így például a
Bukaresti Rádió is -, hogy szemben Rommániával, ahol kisebbségi
téren minden rendben van, Magyarországon nem megoldott a nemzetiségi
állampolitika.
Sőt: ma megjelent és az RMDSZ közleményére hivatkozó román
sajtótermékek már arról is cikkeznek, hogy Magyarországon egyenesen
románellenes üldözés folyik, és az itteni román kisebbség nincs
biztonságban. E logikának a menete igen hasonlatos a Ceausescu által
meghonosított beavatkozási politika módszereihez. +++
1990. július 4., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|