|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Tölgyessy Péter levele Paskai Lászlóhoz
(OS)
|
4. paragrafus. Ez a törvény a kihirdetésének napján lép hatályba.
Indokolás
A valásszabadság joga magában foglalja a vallásoktatás-hitoktatás szabadságát is.
A vallásoktatást az egyházak felügyelik, az alapvetően a hívővé nevelést szolgálja. Ezért annak megszervezése az állam és az egyház szétválasztásának elvéből következően egyházi feladat.
Annak érdekében, hogy a hitoktatás lehetősége megteremtődjék, nem zárható ki, hogy az állam által fenntartott nevelési és oktatási intézményekben is lehessen folytatni nem kötelező jelleggel hitoktatást. Ezt azonban el kell választani a tanrendben szereplő állami oktatástól. A vallás szabad gyakorlása, a lelkiismereti szabadság elve indokoltá teszi azt, hogy sem a vallási hovatartozás, sem a hitoktatásban való részvétel ténye ne kerűljenek be a tanuló bizonyítványába. Ez nem zárja ki ugyanakkor azt a lehetőséget, hogy a hitoktatást végző egyházi jogi személy, amennyiben ezt a résztvevők igénylik, a hitoktatásról külön okiratot állítson ki.
Az államfüggő hitoktatás elkerülése, valamint a szétválasztás elvének érvényesülése érdekében a hitoktatás anyagi, tárgyi, személyi feltételeit el kell választani az állami oktatás pénzügyi feltételeitől, az iskola költségvetésétől. Ez indokolja továbbá, hogy a hitoktató ne váljék a tantestület tagjává.
Ugyanakkor minél előbb biztosítani kell azt, hogy az egyházak a reprivatizációs eljárás keretében hozzájussanak a funkcióképességükhöz szükséges vagyonrészhez.
A 17. paragrafus /3/ bekezdésében írtak természetszerűen csak az állam által fenntartott nevelési és oktatási intézményekre vonatkoznak.
Budapest, 1990. július 3.
Dr. Mózes Mihály Dr. Molnár Tibor Dr. Mészáros István László
(OS)
1990. július 4., szerda 16:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|