 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Munkásgyűlés az Ózdi Ruhagyárban - tiltakozás az üzem eladása
ellen
|
1990. április 10., kedd - Több mint négyszáz asszony és lány
maradna munka nélkül, ha sikerülne a Debreceni Ruhagyárnak az a
terve, hogy eladja ózdi üzemét. Hosszabb ideje tartja izgalomban az
amúgyis súlyos foglalkozkoztatási gondokkal küzdő ózdiakat, hogy a
Debreceni Ruhagyár azzal próbál enyhíteni 128 millió forintos
vállalati veszteségén és idei évi 130 millió forintos APEH bírságán,
hogy 60 millióért értékesíti az ózdi ruhagyári épületet.
Kedden az Ózdi Ruhagyár több részlegében munkásgyűléseket
tartottak. Ezeken a vállalat képviselői felvetették azt a
lehetőséget, miszerint ha bezárják az Ózdi Ruhagyárat, az eddig itt
dolgozó munkásnőket naponta autóbuszokkal szállítanák az onnan 50
kilométer távolságban lévő - ugyancsak a Debreceni Ruhagyárhoz
tartozó - edelényi üzembe. A nagy kérdés az volt, milyen véleményt
alkotnak erről az ózdi munkásnők. A válasz mindenütt egybehangzóan
egyértelmű nem. Már az ötlet felvetésekor nyilvánvalónak látszott,
hogy nem fogják vállalni a napi két órás edelényi autóbuszozást.
Kormos Alfonzné, az Ózdi Ruhagyár szakszervezeti bizottságának
titkára az MTI tudósítójának elmondta: az ügyet nem tekintik
befejezettnek, hiszen szerintük ha el tudnának szakadni a Debreceni
Ruhagyártól, az ózdi asszonyok és lányok a meglévő szaktudással és
eszközökkel gazdaságosan, önálló gyárként tudnának működni.
Mindenesetre megvárják a Debreceni Ruhagyár április 12-i vállalati
tanácsülését, ahol sorsukról kívánnak dönteni.
Az SZB-titkár egyébként az ülésre nem kapott meghívást. (MTI)
1990. április 10., kedd 13:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|