 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Választások - belga hírközlés (1.rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1990. március 26. hétfő (MTI-tud.) - A középjobb
győzelmet, a jelentős részvételi arányt, a választási rendszer
bonyolultságát - és a szavazatszámlálás kétségbeejtő lassúságát -
emelte ki a belga hírközlés hétfőn reggel a magyar választásokról
szóló tudósításaiban.
A központi lapok közül a Le Soir ,,A magyarok tömeges szavazása:
a középjobb megelőzi a baloldalt,, címmel elsőoldalas
indítóanyagként közli Jean-Paul Collette-nek, kiküldött
tudósítójának írását. Az újságíró egyebek mellett azt írja: a
közvetlen és arányos szavazással listákon választott 152 képviselő
rajzolja majd ki az 1990-es - a demokráciák közé végre visszatérő -
Magyarország igazi politikai arculatát. A küzdelem heves a főleg
falusi bázisú kisgazdák, a ,,szociális piacgazdaságot,, hirdető -
tehát e téren óvatosabb - Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták
Szövetsége között, amely a lehető leggyorsabban a kapitalista útra
akarja állítani Magyarországot. Némi meglepetés várható a Fidesz
kiváló eredményével, főleg Budapesten.
Minden a rutinosabb demokráciák érettségéhez fogható módon
zajlott volna le tehát, ha a választások nem tették volna lehetővé
az antiszemitizmus újbóli jelentkezését, írja a tudósító, aki a
továbbiakban részletesen ismerteti a Demokrata Fórum és az SZDSZ
közötti vitát, a Csurka-ügyet, Antall József válaszát, s azt írja,
hogy bár ez a polémia elcsitult az utóbbi hetekben, alkalmas volt a
lappangó antiszemitizmus felszínre hozatalára. Collette hozzáfűzi,
hogy vasárnap ,,rendkívül kellemetlen érzést,, keltett benne, amikor
egyes, a hársfák alatt sorban álló szavazók ilyen antiszemita
választási érveket hangoztattak, a többiek pedig egyetértően
bólogattak. (folyt.)
1990. március 26., hétfő 12:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|