|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - Esti lead
|
1990. március 2., péntek - Miért nem állíttatta le a belső
biztonsági szolgálattól kapott jelentések kézhez vétele után az
ideiglenes köztársasági elnök, a miniszterelnök és az államminiszter
a lehallgatásokat, a pártok törvénytelen eszközökkel való
megfigyelését? - hangzott el a kérdés az Országgyűlés februári
ülésszakának pénteki zárónapján. A lehallgatási ügyeket vizsgáló
parlamenti bizottság jelentését viharos közjáték után fogadta el a
Parlament. Miután ugyanis a plénum elutasította Tamás Gáspár Miklós
képviselőnek azt a javaslatát, hogy a jelentéseket teljes
terjedelemben olvassák fel a honatyák előtt, a tiltakozásnak a hazai
törvényhozásban meglehetősen szokatlan formáját választva a Szabad
Demokraták Szövetségének teljes frakciója (a nevezett képviselő és
Balla Éva) elhagyta az üléstermet.
A lehallgatási botránnyal kapcsolatos vitához hozzászólva Németh Miklós miniszterelnök megerősítette, hogy az 1989. október 23-a után készült belügyminisztériumi jelentések címzettjei között volt ő is. A jelentésekből vett idézetekkel támasztotta alá, hogy azok súlytalan információkat tartalmaztak, meglehetősen primitív megfogalmazásban. Ugyanakkor azt sem hallgatta el, hogy ő maga is kérte a belbiztonsági szolgálat közreműködését, midőn ismeretlenek otthoni K-telefonján fenyegették meg, kilátásba helyezve: likvidálják, ha részt vesz Nagy Imréék temetésén; illetve amikor hírét vette, hogy bizonyos megyei MSZMP-vezetők, külföldi segítségre számítva, puccsot készítenek elő.
Várhatóan elcsitul a Kiskirályok mundérban című könyv kavarta botrány hullámverése, ugyanis a Parlament elfogadta a kiadvány valóságtartalmát vizsgáló honvédelmi bizottság jelentését.
A pénteki parlamenti munkanap hangsúlyos fejezeteinek egyike kétséget kizáróan Sztrapák Ferenc képviselőnek a családi pótlék, a gyermekgondozási segély és a gyermekgondozási díj minimuma, valamint a nyugellátás további emelésére vonatkozó indítványa volt. Békesi László pénzügyminiszter drámai hangú reagálásában arról igyekezett meggyőzni a törvényhozókat, hogy nincsenek meg a feltételek a megvalósításra, végül is kompromisszumra jutva, a létminimum szintjére, 4300 forintra emelték a nyugdíjak, a gyes és a gyed minimális összegét. (MTI)
1990. március 2., péntek 18:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|