 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
A BM Belső Biztonsági Szolgálat tevékenységét vizsgáló
parlamenti bizottság jelentése (4. rész)
|
Az állambiztonsági szolgálatnál azonban nem következtek be a
szükséges változások. Készültek tervezetek az új Nemzetbiztonsági
Szolgálat felállítására; voltak tudományos tanácskozások, vezetői
megbeszélések és eligazítások, de határozott, egyértelmű, írásba
foglalt döntések nem születtek. A régi belső, titkos szabályok
érvényben maradtak, a szervezet - lendkerék módjára - tovább
működött. Folyt adatgyűjtés ellenzéki szervezetekről és
személyekről; esetenként igénybe vettek titkos eszközöket és
módszereket (például levélfelbontást és telefonlehallgatást), tovább
készültek ezekről a belső jelentések. Ezen túlmenően néhány esetben
folyt olyan megfigyelés is, amely állambiztonsági szempontból
indokoltnak tűnik.
Az iratmegsemmisítések miatt a bizottság számára nem volt
megállapítható, hogy az állampolgári jogokat sértő cselekményeket
kik és hány alkalommal rendelték el, de maradt adat arról, hogy
például 1989. december 8-án lehallgatták és jelentésben rögzítették
Haraszti Miklós, valamint Csurka István olyan telefonbeszélgetéseit
is, amelyek semmiféle összefüggésben nem álltak alkotmányellenes
tevékenységgel, továbbá ugyanebben az időben a Tamás Gáspár Miklós
lakásában lefolyt magánbeszélgetést is rögzítették.
3. A bizottság részletesen vizsgálta a különféle jelentések
ügyét, mert ezek tartalmáról és sorsáról a tömegtájékoztatásban
különféle találgatások, eltérő következtetések bukkantak fel. A
bizottság több jelentéstípussal találkozott.
A III/III. csoportfőnökség napijelentésében olyan információk is
szerepeltek, amelyek a személyiségi jogokat sértő módszerek révén
keletkeztek. Ezek a jelentések a csoportfőnökség vezetőinek
tájékoztatására szolgáltak, és titkos kódolással jelölték az
információk forrását is. A feljelentéshez csatolt, 1989. november
10-én kelt jelentés is ebbe a csoportba tartozott és - forrásként -
a távbeszélőlehallgatást is jelölve - rögzítette Kőszeg Ferenc
beszélgetését egy külföldi ismerősével. Ilyen típusú belső
jelentésből volt megállapítható a már említett Haraszti Miklós és
Csurka István lehallgatása is.
A főcsoportfőnökség titkársága - a III/III. csoportfőnökség
jelentéseit is felhasználva - napi operatív információs jelentéseket
is készített. Ezeket már megkapta a belügyminiszter, az államtitkár,
az állambiztonsági és a közbiztonsági miniszterhelyettes is. Ez
utóbbi jelentésekben feltüntették az információt szolgáltató
csoportfőnökséget, de már nem történt utalás az információ
beszerzésének módjára. (folyt.köv.)
1990. március 2., péntek 17:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|