|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (3. rész)
|
A szavazásra feltett kérdés szerinte érthetően és pontosan hangzott el, a képviselők szabályosan szavaztak; nem lenne helyes megismételni a szavazást - mondotta -, mert az a Parlament tekintélyét csorbítaná.
Fodor István elnök viszont - más képviselők javaslatát elfogadva - elrendelte az újbóli szavazást. Ennek során a Tisztelt Ház a néhány perccel ezelőttivel ellentétes eredményre jutott: 270 igen szavazattal elfogadták az alkotmánymódosító törvényjavaslatot. Így a kisebbségek képviseletéről szóló indítványokról mégiscsak szavazniuk kellett a képviselőknek. A módosító javaslatok egyikét-másikát elfogadták, néhányat viszont nem. Az elfogadottak között van az a változat is, amelyik kimondja: a kisebbségek képviselőire az Országgyűlés alakuló ülését követő 30 napon belül jelölőbizottság tesz majd javaslatot, a bizottságot a képviselettel rendelkező pártok jelölik ki. Végül a kisebbségek parlamenti képviseletéről szóló törvényjavaslat egészét elfogadta a T. Ház.
Elfogadták a honvédelmi bizottság törvényjavaslatát is; ez kimondja a Magyar Néphadsereg névváltoztatását Magyar Honvédségre.
Király Zoltán önálló indítványának szavazásra bocsátása előtt a képviselő név szerinti szavazást kért, amihez megszerezte a szükséges képviselői támogatásokat is. Egyúttal, válaszolva Tamás Gáspár Miklósnak, elismerte, hogy ez a Parlament politikai-jogalkotási szerepzavarral küzd, de az utóbbi egy évben már úgy dolgozott, mint ahogy demokratikus viszonyok között illik. A képviselő szerint egynémely párt nem tartotta be a tavalyi pártközi egyeztetések megállapodásait, így azok most ne a Parlamenttől kérjék számon mindazt, amit tőlük kellene. Úgy vélte, ennek a Parlamentnek a legitimitását sehol a világon nem vonták kétségbe.
A képviselők előbb elfogadták azt, a lényegében szövegezési módosító indítványt, amely a szavazáskor külföldön tartózkodó magyarokra vonatkozik. Eszerint ,,minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy - ha állandó lakhelye Magyarországon van - az országgyűlési és a tanácsi választásokon választható és - ha a választás napján az ország területén tartózkodik - választó legyen,,. Ezzel megváltoztatták azt az alkotmányellenesnek minősített kitételt, amely a külföldön tartózkodó magyar állampolgárt a szavazásban akadályozott személynek minősíti. (folyt. köv.)
1990. március 1., csütörtök 13:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|