|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - második nap (5. rész)
|
Tamás Gáspár Miklós (Budapest 14. vk.) a hazai pedagóguusok egy ------------------- részének véleményét közvetítette, miszerint az új oktatási törvény megalkotása már az új Országgyűlés feladata lesz, így célszerű, ha a módosítások is csak annak részeként jelennének meg. Hangot adott néhány aggályának is, s mint gyakorló egyetemi oktató úgy vélte, hogy az egyetemi autonómiát szélesíteni szükséges, a vezetőket például a jövőben választják majd. A mostani módosító indítványokat bürokratikusnak és túl részletezőnek tartotta, bár elismerte, hogy az 1985-ös oktatási törvény is ilyen. A javasolt változtatások szelleme haladást mutat, de úgy vélte, hogy toldozgatásokkal nem lehet megoldani a problémákat. Végül ő is azt javasolta, hogy a témát kétfordulós ütemben tárgyalják, vagyis a mostani előterjesztés és vita csak első olvasat legyen.
Bodonyi Csaba (Borsod-Abaúj-Zemlén m. 3. vk.) részletesen kitért ------------- a miskolci magán-bölcsészegyetem kálváriájára, hozzátéve, hogy ha a hallgatók egyházi közösséget alkotnának, bizonyára joguk lenne ilyen iskolát működtetni, enélkül azonban törvényellenesnek minősítették azt. Most, hogy talán mégis lesz jogi lehetőség az ilyen magánegyetemek létesítésére, a Művelődési Minisztérium vajon fenntartja-e az ügyészségnél tett feljelentését, vagy visszavonja azt? A miniszterhez is kérdést intézett: támogatja-e a miskolciak kezdeményezését, majd hozzátette: a magánegyetem hallgatói ma azt hirdetik, hogy tanulni akarnak, és azt kérdezik hová lett a Glatz-noszty? (folyt.köv.)
1990. február 28., szerda 11:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|