|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés februári ülésszaka - első munkanap (13. rész)
|
Schőner Alfréd (országos lista) főrabbi a magyar zsidó közösség -------------- sorsát érintő számos felvetésre reagált abból a nézőpontból, hogy miként minősíti a vitát a rabbi? Szerinte nem felel meg a valóságnak az a beállítás, amely szerint a közösség nem heterogén. Igen is, erőteljesen az, a magyar zsidóságban sok árnyalat, irányzat érvényesül. A főrabbi ezután arról szólt, hogy hazánkban az emberi jogok minden állampolgárnak kijárnak. Éppen ezért a zsidóság alapvető joga, hogy annak minden egyes tagja eldöntse, miként éli meg identitását, nemzetiségi vagy vallásos alapon. Ha a törvényt a T. Ház elfogadja, s így a magyar zsidó közösség azon része, amely kisebbségnek tekinti magát, képviselethez jut a Parlamentben, fontos, hogy akik vallásos alapon közelítik meg a kérdést, szintén képviselőt juttathassanak az Országgyűlésbe az egyházak, felekezetek révén. Demokráciát csak úgy lehet felépíteni, ha a társadalom összessége képviseltetheti magát a Parlamentben - tette hozzá.
Ezután Peják Emil röviden reagált Tamás Gáspár Miklós ----------- hozzászólásának egy kitételére hangoztatva, hogy felhozott sérelmei nemcsak egy korábbi időszakra vonatkoztak, hanem a jelenlegire is. Éppen ezért fontos, hogy a nemzetiségek képviselethez jussanak a Parlamentben, hogy a sérelmeket hitelesen tehessék szóvá. (folyt.köv.)
1990. február 27., kedd 14:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|