|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Az Oszággyűlés februári ülésszaka - első munkanap (9. rész)
|
Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.) - egyetértve ------------------- Horváth Jenővel, tovább érvelt a törvényjavaslat ellen. Mint mondotta: a határokon túli magyar kisebbség szakértőivel, politikai vezetőivel is konzultált erről a kérdésről; közülük Dobay István közjogi szakértő véleményét idézte. Eszerint a romániai magyarság akkor kíván garantált képviseletet magának a parlamentben, ha az új román parlament az új román alkotmány szerint kétkamarás lesz, egyébként képviseletük bármely formája korporatív elemként megzavaraná a jogrendszert. Az egyébként utolsó napjait élő magyar Parlamentet is óva intette ilyen, a választási rendszert korporatív irányba elmozdító megoldás alkalmazásától. Figyelmeztetett arra is, hogy e törvényjavaslat elfogadásával azonnal felbukkanhatnak jogos, érvekkel alátámasztható igények vallási és más kisebbségek képviseletére is.
Mezey Károly (Szabolcs-Szatmár m., 18. vk.) az előtte szólókkal ------------ ellentétben úgy vélte: a Parlament ne hagyja testámentumként utódjára a nemzeti és nyelvi kisebbségek országgyűlési képviseletének megoldását. Egyetértve azzal, hogy az igazi megoldást a választójogi törvény módosítása jelentené - amelyre már nincs lehetőség -, indítványozta: a törvénytervezetben javasolt 8 képviselő helyett inkább 18-at kellene kooptálni.
Filló Pál (Budapest, 18. vk.) a törvénytervezet elfogadása, --------- mint átmeneti megoldás mellett tette le a garast. Véleménye szerint elvetése negatív bel- és külpolitikai konzvekvenciákat vonna maga után. Pusztán a jelenlegi választójogi törvény alkalmazásával - mondotta - az állami paternalizmust párt- vagy szervezeti paternalizmus váltaná fel, holott a nemzetiségi érdekeknek pártoktól függetlenül kell megjelenniük a magyar Parlamentben. A törvény célja - hangsúlyozta - az, hogy nemzetiségenként legalább egy képviselő mindenképpen bejusson az Országgyűlésbe, ha ez más módokon nem sikerül is. Az igazi megoldás szerinte a kétkamarás parlamenti rendszer bevezetése, illetve a választójogi törvény módosítása, ezen belül a pártlisták mellett a nemzetiségi listák állítása lesz majd. Ennek eldöntése viszont már valóban az újonnan megválasztott Országgyűlésre vár. (folyt. köv.)
1990. február 27., kedd 14:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|