|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Tüntetés a Belügyminisztérium előtt
|
1990. január 20., szombat - Horváth István belügyminiszter
lemondását, valamint a rádió és a televízió munkáját felügyelő
bizottság feloszlatását követelték szombaton délelőtt Budapesten az
SZDSZ és a Fidesz által szervezett tüntetés résztvevői. A Vörösmarty
térről induló néhány száz fős tömeg, a BM épületénél már több ezerre
duzzadt.
A tüntetés békés szándékát hangsúlyozó felszólalók - köztük Haraszti Miklós az SZDSZ, és Orbán Viktor, a Fidesz képviselője - többször is megerősítették, hogy szükségesnek tartják a belügyminiszter, Horváth István mielőbbi lemondását. Emellett követelték az állambiztonsági szolgálat azonnali feloszlatását. Felhívták a figyelmet arra is, hogy egy jogállamban hasonló esetben az érintett kormánytisztviselő távozása és felelősségre vonása törvényszerű. Elhangzott: Németh Miklós miniszterelnök sokáig késlekedik a megfelelő lépés meghozatalával, s egyúttal felvetették a miniszterelnök személyes felelősségét is.
A tüntetés szervezői ezt követően a tévé épülete előtt kívánták elmondani a tömegtájékoztatásra vonatkozó bírálatukat. Mivel a tévé nem segítette a rendezőket, így maradtak a BM épülete előtt, ahol a hangosításhoz a BM-től kaptak segítséget.
A tüntetés szónokai másik fontos követelésükként megfogalmazták, hogy a társadalom békés átmenetének szükségszerű velejárója a sajtó szabadsága, a pártfelügyelet nélküli tömegtájékoztatás. Követelték a rádió és a televízió felügyelő bizottságának azonnali feloszlatását. A különösebb atrocitás nélkül lezajlott tömegdemonstráció résztvevői, a Himnusz eléneklését követően békésen eltávoztak a BM épülete elől. (MTI)
1990. január 20., szombat 13:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|