|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Az MDF parlamenti vizsgálatot sürget a magyar Watergate-ügyben
(1. rész)
|
1989. január 10., szerda - A szabadság, a választások
esztendeje, valódi vízválasztó év lesz 1990 Magyarországon és a
többi kelet-európai államban - ezzel a megállapítással kezdte az MDF
szerdai sajtótájékoztatóját Csengey Dénes, a Magyar Demokrata Fórum
elnökségi tagja.
Az MDF politikai stratégiáját körvonalazva kijelentette: amennyiben a Magyar Demokrata Fórum a választások után kormányzó párt lesz hadüzenetet intéz minden kiváltság ellen, s a teljes közteherviselés megvalósítását tekinti céljának. Mint mondta: az MDF nem veszi át a ,,hercegségeket,,, fellép bármiféle új kiváltságok ellen, a tehetség forradalmát kívánja elősegíteni. A Magyar Demokrata Fórum tisztában van azzal, hogy az új esztendőben rendkívüli szociális és erkölcsi érzékenységre lesz szükség, hiszen az elkerülhetetlen szerkezetváltást egy ,,kivérzett országban,, kell megoldani.
Időszerű belpolitikai kérdésekről szólva Csengey Dénes elkerülhetetlennek nevezte a január 8-ai áremeléseket, ugyanakkor hiányolta a velük egyidejű, megfelelő mértékű szociális intézkedéseket. Raffay Ernő és Király Zoltán országgyűlési képviselők indítványáról - miszerint a jelenlegi parlament módosítsa az Alkotmányt, hogy a nép közvetlenül választhasson köztársasági elnököt - elmondta: az önálló képviselői javaslatot Raffay Ernő nem egyeztette az MDF elnökségével. Az indítványt a testület nem támogatja, mert a Fórum álláspontja szerint a jelenlegi Országgyűlés már ne módosítsa az Alkotmányt, illetőleg ne hozzon sarkalatos törvényeket.
Ezt követően a magyar Watergate-üggyel kapcsolatos MDF-álláspontról adtak részletes tájékoztatást a Fórum képviselői. Az MDF elnöksége mélységesen elítéli a törvénytelen megfigyeléseket és lehallgatásokat, és követeli ellenzéki és független képviselőkből álló parlamenti ad hoc-bizottság kiküldését. Ugyanígy követeli a személyi konzekvenciák levonását, valamint az állambiztonsági szervezet különválasztását a Belügyminisztériumtól. Kérdésekre válaszolva Dobozy Dániel, az MDF jogásza közölte: a lehallgatások teljesen alkotmányellenesek. (folyt. köv.)
1990. január 10., szerda 18:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|