|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyülés terv- és költségvetési bizottságának ülése (4. rész)
|
Ha viszont esély lenne arra, hogy az első negyedévben összeálljon egy új költségvetés, akkor ez a második változat kezelhető lenne - mondotta Békesi László. Végezetül azt is bejelentette, hogy a kormány elkészítette azokat a törvénytervezeteket is, amelyek a januártól esetleg - ahogyan ő fogalmazott: ne adj isten - megkezdődő ex-lex időszak költségvetési gazdálkodásához szükségesek. Surányi György tervhivatali államtitkár a lakásgazdálkodási rendszer reformjáról szólva egyebek között elmondta, hogy ez a tervezet az egykori KISZ lakáskoncepcióját, a Szabad Demokraták Szövetsége és az MDF lakásgazdálkodási elképzeléseit, illetve azok egyes elemeit, és az államigazgatási javaslatokat figyelembe véve készült el. A koncepciót ért eddigi vádakra is kitérve hangsúlyozta: nem vitás, hogy az komoly terheket ró a társadalom egy részére, de a hátrányos helyzetűeket, illetve a szegény réteget nem érinti. Például a 70 éven felüli nyugdíjasoknak nem emelkedik a lakásbérleti költségük. A 70 évnél fiatalabb nyugdíjasoknál a terhek maximálisan a nyugdíj értékének 10 százalékáig növekedhetnek. Ha viszont ez a nyugdíj nem éri el a 4.200 forintot, akkor ugyancsak nem kell egy fillér többletköltséget sem fizetniük. Azoknál a családoknál, ahol az egy főre jutó jövedelem 4.200 forintnál kevesebb, illetve több az eltartott mint a kereső, a lakásköltség legfeljebb a családi jövedelem 5-10 százalékáig emelkedhet. Surányi György kiemelte: a cél az, hogy a lakástalanok, a rossz körülmények között élők kilátástalan helyzete valamelyest enyhüljön és ezt a társadalom egészének gazdaságilag és szociálisan racionálisabb tehervállalásával oldják meg. Az előterjesztések után az Országgyűlés állandó bizottságainak képviselői kaptak lehetőséget arra, hogy ismertessék testületük állásfoglalását a törvényjavaslatokról. Elsőként a külügyi bizottság egyik tagja mondta el: a külügyi tárca csak saját költségvetési tervezetét tárgyalhatta meg, s azt nem tartja elfogadhatónak, mert ennek alapján a diplomáciai testület jövő év októberétől működésképtelenné válik. Éppen ezért a köztársaság jövő évi költségvetését sem tudják támogatni, ha ez nem módosul. Erre Németh Miklós válaszolt, mondván, hogy a külügyi tárca által igényelt összeg mintegy 870 millió forint. Kifejtette: ezt az igényt a kormány a költségvetésből nem tudja kielégíteni, de személyesen és levélben is javaslatot tett a tárcának arra, hogy milyen forrásokból pótolhatja a külügy ezt az összeget. (folyt. köv.)
1989. december 14., csütörtök 19:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|