|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyülés terv- és költségvetési bizottságának ülése (2. rész)
|
Kifejtette: a kormány tisztában van azzal, hogy éles társadalmi szembenállás várható még akkor is, ha a Tisztelt Ház elfogadja a költségvetést. Ha pedig az Országgyűlés nem fogadja el, akkor egy lengyel vagy jugoszláv helyzet kialakulásával, esetleg azok rosszabbik elemeinek kombinációjából létrejövő sajátos magyar úttal kell számolni. Kijelentette, hogy ő maga bizalmi kérdésnek tekinti a költségvetést. Ezt a Parlament elvetheti, ám neki személy szerint nincs energiája arra, hogy akár január 15-ig egy újabbat dolgozzon ki. Kérte, hogy a képviselők ezt ne tekintsék zsarolásnak vagy fenyegetésnek, mindezt ugyanis a szakmai tisztesség okán mondta el. A lakáskoncepcióról szólva a sokféle variáció közül az első változatot ajánlotta elfogadásra azzal, hogy az abban szereplő mértékekről lehet és kell is beszélni. Felhívta a figyelmet arra: a lakáskoncepció elvetéséből származó 10-12 milliárd forint kiesésének pótlására nincs elképzelése a kormánynak. Fodor István egyebek között a Parlament decemberi ülésszakának menetrendjéről szólt. Hangoztatta: ennek az Országgyűlésnek most az a feladata, hogy megalkossa a jövő év indításához szükséges törvényeket. Ezek - elsősorban a költségvetés és a hozzá kapcsolódó javaslatok - megelőzik majd a Parlament feloszlásának megvitatását. Sőt, a költségvetés tárgyalása előtt foglalkozik a plénum a lakásgazdálkodási koncepcióval, hiszen ez utóbbi kulcskérdése a költségvetésnek. Bejelentette azt is: amennyiben a törvényhozás olyan terheket róna januárban és februárban a képviselőkre, amelyekkel már nem tudják összeegyeztetni a munkahelyükön elvégzendő feladataikat, akkor a képviselők egyéni kérésére - az ügyrendben biztosított lehetőséggel élve - a Parlament megoldja, hogy felmentsék őket a munkavégzés alól. Ennek költségeit az Országgyűlés állja. A két közjogi méltóság tájékoztatóját követően sorra kaptak szót a kormány jelen lévő tagjai. Kemenes Ernő a gazdaságpolitikai programhoz fűzött szóbeli kiegészítést, majd Békesi László taglalta: milyen változásokat eredményeztek a költségvetésben az Országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta zajló viták, melyek ennek a költségvetésnek a legkarakterisztikusabb vonásai, milyen kockázati tényezőkkel számol. Mind a kormányfő, mind pedig a pénzügyminiszter szólt az IMF-fel kötendő megállapodásról. Németh Miklós elmondta, hogy hazánk a lengyelországinál jóval kedvezőbb tervezetet dolgozott ki a valutaalappal, kompromisszumok sorozataként. (folyt. köv.)
1989. december 14., csütörtök 19:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|