|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Folytatódott a politikai párbeszéd-sorozat a Parlamentben (1. rész)
|
1989. december 9., szombat - Az Országgyűlés és a kormány, illetve az érdekképviseleti szervek vezető személyiségei ültek tárgyalóasztalhoz szombaton a Parlamentben - folytatva azt a tanácskozás-sorozatot, amelynek célja a lehető legszélesebb körű konzultáció az ország jövőjét érintő legfontosabb politikai és gazdasági kérdésekről.
Az Országgyűlés és a kormány tárgyaló küldöttségei - élükön Fodor Istvánnal, a Parlament megbízott elnökével és Németh Miklós miniszterelnökkel - elsősorban az 1990. évi költségvetésről, a lakásgazdálkodással, a lakbérrendszerrel, a lakásépítési kölcsön kamataival, továbbá a társadalombiztosítással összefüggő intézkedési tervekről, törvényjavaslatokról cseréltek véleményt az érdekképviseleti szervekkel. Emellett szót váltottak arról is: mikorra tűzzék ki az országgyűlésiképviselő-választásokat, s ennek függvényében hogyan folytatódjék a törvényhozói munka. Az eszmecserén az Agrár Szövetség, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Hazafias Népfront, a KIOSZ, a KISOSZ, a Magyar Gazdasági Kamara, az OKISZ, a SZOT, a SZÖVOSZ, a Tanácsi Önkormányzatok Országos Szövetsége, a TOT, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és a Vállalkozók Országos Szövetsége vezető képviselői vettek részt. Fodor István a tanácskozást megnyitó bevezetőjében utalt rá: a feladat szokványos, ám a kialakult politikai és gazdasági helyzet korántsem tekinthető annak. Jövőre ugyanis mindenképpen lejár az Országgyűlés és a kormány mandátuma, viszont a választások ezúttal egy új hatalmi struktúra működésének kezdetét jelentik. A gazdaság állapota pedig parancsolóan követeli olyan intézkedések törvénybe iktatását, amelyek a társadalom eddig is erősen igénybe vett tűrőképességét további próbának vetik alá. A választásokig hátralévő időszakban tehát az Országgyűlésnek e körülményeket figyelembe véve kell felelős döntéseket hoznia - mondotta. Ezt a felelősséget azonban sem a Parlament, sem a kormány nem kívánja áthárítani senkire, mégis azt tartja célszerűnek, hogy a döntéselőkészítés folyamatába bevonja mindazokat a politikai erőket, amelyek a választások után a hatalmat gyakorló testületek bázisát alkotják majd, illetve különböző társadalmi csoportok, rétegek érdekeit képviselik. A zárt ajtók mögött lezajlott tanácskozásról ismét az Országgyűlés és a kormány szóvivői adtak tájékoztatást, ezúttal azonban már a tárgyaló felek bevonásával. (folyt. köv.)
1989. december 9., szombat 18:34
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|