|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
A Szabad Demokraták Szövetségének állásfoglalása a politikai helyzet stabilizálásáról, a szabad választásokhoz vezető útról (1. rész) (OS)
|
A Szabad Demokraták Szövetségének állásfoglalása a politikai helyzet stabilizálásáról, a szabad választásokhoz vezető útról (1. rész) 1989. október 30., hétfő - Az elmúlt hónapokban az ország hatalmas lépést tett az alkotmányos demokrácia felé. A politikai helyzet mégis ingatag, zavar és bizonytalanság uralkodik. A zavarodottság pedig könnyen fordul át hisztériába, amint azt a népszavazási kezdeményezés hivatalos és félhivatalos fogadtatása mutatja. Az elbizonytalanodás egyik szemmel látható oka az, hogy a háromoldalú tárgyalásokon nem született kielégítő, teljes körű megállapodás; a társadalmat nem sikerült meggyőzni róla, hogy adva van a békés átmenet mindenki számára biztosítékot nyújtó, nemzeti kartája. Növeli a bizonytalanságot, hogy a tényleges államhatalmat birtokló MSZP-t megbénítja tagságának hirtelen összezsugorodása, belső viszonyainak tisztázatlansága. Míg a pártapparátus kaotikus állapotba került, a kormánygépezetet tovább működteti az államigazgatási rutin; azonban ahhoz, hogy a kormány legfőbb feladatát, a gazdasági összeomlás megelőzését elvégezze, ennél többre: politikai erőre volna szükség. Végül a bizonytalansági tényezők közé tartozik az is, hogy a háromoldalú egyezség megosztotta az ellenzéket, s annak taktikai egységét a mai napig nem sikerült helyreállítani. A jelenlegi válságból azonban van kiút. Már csak néhány lépést kell megtennünk, hogy az ország eljuthasson a szabad választásokig. A szabad demokraták álláspontja szerint a politikai helyzet stabilizálása a következőket kívánja meg. 1. Tisztességes módon meg kell rendezni a 200 ezer honpolgár által kért népszavazást, mind a négy kérdésben. A népszavazásnak meg kell előznie az elnökválasztás kiírására vonatkozó döntést. 2. Ha a nép úgy dönt, hogy elnökválasztásra csak a szabad országgyűlési választások után kerüljön sor, meg kell állapítani, hogy ezáltal nem keletkezett alkotmányos űr. Az országnak van ideiglenes köztársasági elnöke, aki tisztét a következő parlament összeüléséig betöltheti. 3. A legsürgősebben, tárgyalások útján, rendezni kell a pártok vagyoni helyzetét, és biztosítani kell a tömegtájékoztatás pártatlanságának feltételeit. Csak így lehet szabad választásokról beszélni, ahol minden párt egyenlő esélyekkel indul. 4. Célszerű volna, ha a tárgyalások súlypontja átkerülne a kormányra. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy a kormány a gazdasági válság kezelésére képessé váljon. A kormány terjesszen elő rövid távú válságkezelési programot, s ehhez kérje külön a politikai pártok, s külön az érdekszervezetek (a SZOT, a független szakszervezetek és más érdekképviseleti szervek) támogatását.(folyt.)
1989. október 30., hétfő 16:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|